Oldal 207 [207]
OCR
TAJOLO 205 váltak az évszázadok során. Svájc neve az Alpokkal forrt egybe, Magyarországé a pusztával, Skóciáé pedig a ködös, kopár felföldi tájjal. Ember és természet jelenvalóságának fenséges területei ezek, de ahhoz, hogy sikerre vigyék őket, történelmet kellett , füllenteni" nekik. El kellett hallgatni, hogy az Alpok a középkorban a jég és a hó birodalma volt, ahová nem vágyakoztak, sokkal inkább elhagyni igyekeztek azt. (A hegyek , felfedezéséről" lásd: Albert 1997: 17—23). A magyar Alföldön a török kor kétségbeejtő pusztulása nyitott utat a falu nélküli, szilaj pásztorokkal és mélabús csárdákkal megfestett puszta elterjedésének, a 19. századi földínség pedig majdnem teljesen felszámolta annak utols6 rekvizitumait is (A pusztásodásról lásd Máté 2019a.. A skót vidékeken zajló 18—19. századi bekerítések jelentősen átrajzolták a korábbi tájképet, a mozaikos táj helyén a nagybirtok tervezett agrártájai terjedtek el. A művelésváltásból okkal vagy ok nélkül kimaradt térségek pedig egy elképzelt, felmagasztalt, jó erényekkel telítődött világ (felföldizmus, „Highlandism”) origöjavä vältak (Withers 1999; Whyte 2002: 75-79). Mi a közös bennük? Utazók, művészek, birtokosok alkották meg és illesztették bele őket az európai nemzetekről szóló elbeszélésekbe, és váltak egy bizonyos korszellem tükörképévé. A táj tehát egy időtlen, univerzális kategória, mégsem azonos a térrel, jelentése az emberi társadalom, gazdálkodás és gondolkodás változásával együtt formálódik. Richard Whyte szerint noha a tájak a fizikai környezet és az emberi társadalom közötti kapcsolatrendszerek termékei, társadalmi konstrukciók is. Helyes megértésük a maguk természeti és kulturális kontextusában lehetséges (Whyte 2002: 7).? Az értelmezések sokfélesége Mindeddig a tájról mint univerzális jelenségről beszéltünk, és felvázoltuk néhány, a megértéséhez szükséges fontos aspektust. A továbbiakban az értelmezés szintjeiről lesz szó, melyben az egyéntől a politikum szerepéig jutunk el. Ebben igen fontos Békési Sándor gondolata, aki szerint a , táj a szemlélet által jön létre". Ez pedig egyszerre egy szelektív és konstruktív folyamatként írható körül. Az egyének , külső környezete" kapcsolatba kerül a mentális és érzelmi tényezőkkel, és ennek során az értelmezésnek és a szimbólumteremtésnek is különféle egyéni és társadalmi aspektusai, formái jönnek létre (Békési 2009: 186). Peter J. Howard szerint , személyes tájainkat" a nemzetiség, kultúra, vallás, társadalmi státusz, vidékiség (bennszülötti státusz), nem, életkor, tapasztalat, foglalkozás, tevékenységi területek és az általunk alkalmazott médiumok is befolyásolják, amelyek egyfajta , perceptuális lencsékként" változtatják a szemünk által látott jelentések értelmét (Howard 2016). Minden személyiség másként közelít, az egyének eltérően szűrik és torzítják az információt, és szelektív módon adják vissza a tájképet (Muir 1999: 115). 2 2? A táj művészeti felfogásához lásd kötetünkben a , Természet, művészet, aktivizmus" című tanulmányt.
