Oldal 207 [207]
TAJOLO 205
váltak az évszázadok során. Svájc neve az Alpokkal forrt egybe, Magyarországé
a pusztával, Skóciáé pedig a ködös, kopár felföldi tájjal. Ember és természet je¬
lenvalóságának fenséges területei ezek, de ahhoz, hogy sikerre vigyék őket,
történelmet kellett , füllenteni" nekik. El kellett hallgatni, hogy az Alpok a kö¬
zépkorban a jég és a hó birodalma volt, ahová nem vágyakoztak, sokkal inkább
elhagyni igyekeztek azt. (A hegyek , felfedezéséről" lásd: Albert 1997: 17—23).
A magyar Alföldön a török kor kétségbeejtő pusztulása nyitott utat a falu nélküli,
szilaj pásztorokkal és mélabús csárdákkal megfestett puszta elterjedésének, a
19. századi földínség pedig majdnem teljesen felszámolta annak utols6 rekvizi¬
tumait is (A pusztásodásról lásd Máté 2019a.. A skót vidékeken zajló 18—19.
századi bekerítések jelentősen átrajzolták a korábbi tájképet, a mozaikos táj
helyén a nagybirtok tervezett agrártájai terjedtek el. A művelésváltásból okkal
vagy ok nélkül kimaradt térségek pedig egy elképzelt, felmagasztalt, jó erények¬
kel telítődött világ (felföldizmus, „Highlandism”) origöjavä vältak (Withers 1999;
Whyte 2002: 75-79). Mi a közös bennük? Utazók, művészek, birtokosok alkották
meg és illesztették bele őket az európai nemzetekről szóló elbeszélésekbe, és
váltak egy bizonyos korszellem tükörképévé.
A táj tehát egy időtlen, univerzális kategória, mégsem azonos a térrel, jelen¬
tése az emberi társadalom, gazdálkodás és gondolkodás változásával együtt
formálódik. Richard Whyte szerint noha a tájak a fizikai környezet és az emberi
társadalom közötti kapcsolatrendszerek termékei, társadalmi konstrukciók is.
Helyes megértésük a maguk természeti és kulturális kontextusában lehetséges
(Whyte 2002: 7).?
Az értelmezések sokfélesége
Mindeddig a tájról mint univerzális jelenségről beszéltünk, és felvázoltuk néhány,
a megértéséhez szükséges fontos aspektust. A továbbiakban az értelmezés szint¬
jeiről lesz szó, melyben az egyéntől a politikum szerepéig jutunk el. Ebben igen
fontos Békési Sándor gondolata, aki szerint a , táj a szemlélet által jön létre". Ez
pedig egyszerre egy szelektív és konstruktív folyamatként írható körül. Az egyé¬
nek , külső környezete" kapcsolatba kerül a mentális és érzelmi tényezőkkel, és
ennek során az értelmezésnek és a szimbólumteremtésnek is különféle egyéni
és társadalmi aspektusai, formái jönnek létre (Békési 2009: 186).
Peter J. Howard szerint , személyes tájainkat" a nemzetiség, kultúra, vallás,
társadalmi státusz, vidékiség (bennszülötti státusz), nem, életkor, tapasztalat,
foglalkozás, tevékenységi területek és az általunk alkalmazott médiumok is
befolyásolják, amelyek egyfajta , perceptuális lencsékként" változtatják a szemünk
által látott jelentések értelmét (Howard 2016).
Minden személyiség másként közelít, az egyének eltérően szűrik és torzítják
az információt, és szelektív módon adják vissza a tájképet (Muir 1999: 115).
2
2? A táj művészeti felfogásához lásd kötetünkben a , Természet, művészet, aktivizmus" című tanulmányt.