Oldal 205 [205]
OCR
TAJOLO 203 ,Az »osztjakok« kivaloan ismerik az erdőt, kiválóan tudnak orientälödni benne. Tökéletesen átlátják a teret, felismerik apró különbségeit, rendszerben, összefüggő és tagolt egészként él bennük környezetük. Tökéletesen ismerik az útjaikat, nemcsak azt, hogy körülbelül honnan hova jutnak el, nemcsak a végpontokat, hanem azt is, hogy éppen hol vannak. [...] De hasonlóan gondolkodnak róluk az , oroszok?" is. A terület vadőre szerint , az osztjákok soha nem használtak semmiféle tájolót az erdőben. Kimegy, körülnéz, aha, nekem erre kell mennem, mondja és elindul. És tényleg pontosan oda is érkezik meg, ahova akart. Itt születtek, ebből éltek. A tajga az ő házuk [...] Kiváló térlátásuk, térérzékelésük ékes bizonyítéka, hogy például házigazdám, aki maga sosem használt térképet, pillanatokon belül átlátta azt, a térképészeti szimbólumok megismerése után azonnal tájékozódott rajta, és pontosan meg tudta nekem is mutatni azokat a helyeket, utakat, amelyekre kíváncsi voltam beszélgetésünk során. [...] Sokan ebben látták a :osztjákok: és az "oroszok: tájékozódása közti fő különbséget: az egyikójük magától értetődően, a másikuk térképek és tájoló segítségével tájékozódik az erdöben (Nagy 2021: 244, 249). A táj, noha absztrakt dolog is lehet, sok szempontból nagyon is , földhöz ragadt" jelenség. A táji tudás, ami például a néprajzban az etnobotanikában fontos fogalom, magában hordozza az élethez nélkülözhetetlen fizikai feltételek ismeretét: hegyek, patakok, szántóföldek , tudását". Ez nemcsak topográfiai ismereteket jelent, hanem a topológia (összeköttetések), a kronológia (id6beliség) és a funkció (hasznosíthatóság) bizonyos körű ismeretét is. Ezeknek az összefüggéseiről kiváló példát szolgáltatnak a gyimesi etnobotanikai kutatások. Babai Dániel és szerzőtársai a helyiek által felismert tájdinamikát és tájváltozást rögzítették, és a belső szem által érzékelt jellegzetességeket a helyi tájszavakkal és csoportrendszerezéssel frtâk le (Babai-Molnär-Molnär 2014). A magyar tudományban Pesty Frigyes óta nagy jelentősége van a helyneveknek, amelyek a tájak változását, belső logikáját közvetítik. Gyimóti-kút, Gyimóti-kút mert abba a Gyimoti falt Gyimócti vén első béres lehetne ma százhúsz éves Száz év mulva - lesz ki tudja: kié volt Rácegrespuszta? De meglesz a Gyimöti-küt, mert abba a Gyimöti fült.
