Oldal 204 [204]
OCR
202 MATE GAsor vagy egyszerűen a környezetet jelenti. Sokkal inkább egy olyan, jól behatárolható, de szubjektív módon is értelmezhető közeget, amelyet használói rendszerként láttak maguk előtt, és az ott termett javakból éltek. Jóllehet minderről alig vannak ismereteink, hiszen eleink csak ritkán hagytak maguk után olyan , adatbankokat", mint a festők, költők, írók alkotásai. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a , történelem előtti" emberek is képesek voltak absztrakt módon gondolkodni a tájról, akárcsak a mai művészek vagy a kutatók. A régészeti kutatások számos esetben bizonyították, hogy nemcsak a ,magas civilizációk" tudták az anyagtól elrugaszkodottan, mintegy felülről szemlélni, és értelmezni a környezeti koordinátákat, majd megjeleníteni a tájat, hanem az írásbeliséggel nem rendelkező népcsoportok és kultúrák is (Mileson-Brooks 2021: 317—318; Tilley 1994: 202— 208). Ugyanerről tanúskodnak azok az antropológiai kutatások, amik gyakorlati célokat szolgáló navigációs ismeretekről, az ősöket megidéző s egyúttal a hitrendszer alapját képező táji tudásról készítettek feljegyzéseket a primitívnek cseppet sem nevezhető , bennszülöttek" körében. (Az ausztrál őslakók tájszemléletéről lásd: Morphy 1995. E rendszerek rokonát alkotja meg a 21. század embere is, aki GPS-tracket készít a tájban megtett útvonalairól, műemlékeket avat és véd, kirándul, érzékszerveivel dekódolja a táj információit, és megosztja másokkal, ma már jellemzően online platformokon. A BEDOLINA-TÉRKÉP Az észak-olaszországi Camonica-völgyben (Val Camonica) a manapság divatos land art művészethez hasonló, szabadtérben kivitelezett sziklarajzokat látunk. Mintegy 8000 évet átívelően, több tíz ezer , műalkotás" készült el itt, az Alpok egy hosszú völgyében. A Bedolina sziklán látható ábrázolás több rétegből áll, a véseteket a kutatók a bronzkorra G. e. 1500-1400) és a vaskorra G. e. 800) datálják. A völgy fölött elhelyezkedő, hullámzó felszínű sziklán nagyjából 4,3x2,4 méteres nagyságú, térképszerű tájábrázolást látunk. Házak, utak, szántóföldek, emberek elevenednek meg rajta, képét adva egy korabeli, embert körülvevő táj mindennapi életének (Anati 1961: 242). A kutatók körében vitatott, hogy a térkép a völgy pontos másának tekinthető-e, vagy inkább egy elképzelt, valamiféle szimbolikus térképként fogadható el (Craig 2007: 387). Bármi is volt vele a céljuk, készítői egy tájként körülírható és értelmezhető téralakzatot véstek a sziklára. ,A TAJGA AZ Ő HÁZUK" A szibériai Vaszjugán-folyó mentén élő hantik megélhetése az olajbányászat megjelenése előtt a vadászattól és a halászattól függött. Nagy Zoltán kutatásaiból kiderül, hogy az őslakosokat (, osztjákok") más környezetpercepció jellemzi, mint a 20. században betelepített emberekét (, oroszok"). ! "Az ,osztják" és az , orosz" ebben a kontextusban olyan , belső", émikus kategóriák, amelyeket a helyi lakosok használnak alapvetően az őslakos hantik és a később érkezettek megnevezésére.
