Oldal 182 [182]
OCR
180 TAKAcs-SANTA ANDRAS megélhetéséhez szükséges!" Ebből fakadoan a legtöbb gazda radikdlisan csökkentette tehenei szamdt, és ez elég volt a tragédia elkerüléséhez. Bár szinte mindnyájuk anyagi jóléte jelentősen csökkent, a gazdák és családjaik még hoszszű nemzedékeken át boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Az előzővel rokon megközelítés (hiszen szintúgy a gondolkodásmód megváltoztatása a cél), ám radikálisabb annál. Mélyebb, általánosabb változtatásokra törekszik, mint az ismeretterjesztés. Jó néhányan állítják, hogy a környezeti problémák gyökerét kultúránk uralkodó értékei (értékrendje) és alapvető megygyőződései (ez utóbbiak összességét nevezzük világnézetnek vagy kulturális paradigmanak) jelentik (pl. Quinn 1992; McDaniel-Gowdy 1999). Ezeket kell tehat megvaltoztatnunk, újakra cserélnünk — ami természetesen jelentheti régebbi kultúrákban uralkodó értékek és meggyőződések újbóli előtérbe kerülését is. Manapság a centrum-országok társadalmaiban például az anyagi javak jellemzően kiemelt értéket képviselnek: a legtöbben úgy vélik, hogy a több egyúttal mindig jobb is. Ugyanakkor ez messze nem áll minden emberi kultúrára, azaz nem univerzális emberi sajátság (vö. pl. Gowdy 1998). Ha értékrendünk megváltozna, és a több szabadidő vagy a természet integritása jelentenék számunkra a kiemelt értékeket, kisebb eséllyel , legeltetnénk túl a rétet"." Kultúránk egyik alapvető meggyőződése, hogy a növekedésnek nincsenek határai (vagy ha mégis, egyelőre nagyon messze vannak), és ebből fakadóan a gazdasági növekedés korlátlanul folytatható (közgazdászok és politikusok körében különösen elterjedt ez a vélekedés). E meggyőződés megváltoztatása, a korlátok felismerése csökkenti az ökológiai válság további mélyülésének kockázatát. Az értékekből és alapvető meggyőződésekből levezethetők konkrét viselkedési normák. Például: , Csak annyi pénzt keress, amennyi magad és családod szerény megélhetéséhez szükséges!" Az új értékek és meggyőződések tehát az új viselkedési normákon keresztül vezetnek el a viselkedés megváltozásához (Stern et al. 1999). Sokan még tovább mennek, és vallási megoldásokat szorgalmaznak a környezeti gondokra (lásd pl. Gardner 2003)." Minden vallási tanítás megadja híveinek az alapvető értékeket, meggyőződéseket és viselkedési normákat. Ám ettől még önmagában nem volna vallás, rendelkeznie kell ugyanis két további összetevővel is. Egyrészt rituálékkal, ceremóniákkal, amelyek funkciója az értékek, meggyőződések, normák megerősítése. Másrészt spirituális elemekkel, amelyek magukban foglalnak valamiféle hitet transzcendens erők (pl. istenségek) létezésében. E megközelítés esetében három nagy nehézség merül föl. Egyrészt az értékrend és a világnézet megváltozása jellemzően rendkívül lassú folyamat, gyors eredményt tehát nem érhetünk el így. Sőt, felnőttkorra olyannyira megszilárdul az értékrendünk és a világnézetünk, hogy megváltozásukra csak akkor van esély, ha hosszabb párbeszédekben veszünk részt (Dietz 2005); vagy esetleg akkor, ha valamilyen krízisen megyünk keresztül (ahogy az például a bibliai Saullal történt a damasz6 Az értékek leltaraért és csoportositasukért lasd pl. Schwartz 1994. 1 Ittnemcsak egy már létező, hanem akár egy új vallás elterjesztéséről is lehet szó (pl. Berry 1988).
