Oldal 182 [182]
180 TAKAcs-SANTA ANDRAS
megélhetéséhez szükséges!" Ebből fakadoan a legtöbb gazda radikdlisan csök¬
kentette tehenei szamdt, és ez elég volt a tragédia elkerüléséhez. Bár szinte
mindnyájuk anyagi jóléte jelentősen csökkent, a gazdák és családjaik még hosz¬
szű nemzedékeken át boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
Az előzővel rokon megközelítés (hiszen szintúgy a gondolkodásmód megvál¬
toztatása a cél), ám radikálisabb annál. Mélyebb, általánosabb változtatásokra
törekszik, mint az ismeretterjesztés. Jó néhányan állítják, hogy a környezeti
problémák gyökerét kultúránk uralkodó értékei (értékrendje) és alapvető megy¬
győződései (ez utóbbiak összességét nevezzük világnézetnek vagy kulturális
paradigmanak) jelentik (pl. Quinn 1992; McDaniel-Gowdy 1999). Ezeket kell
tehat megvaltoztatnunk, újakra cserélnünk — ami természetesen jelentheti régebbi
kultúrákban uralkodó értékek és meggyőződések újbóli előtérbe kerülését is.
Manapság a centrum-országok társadalmaiban például az anyagi javak jel¬
lemzően kiemelt értéket képviselnek: a legtöbben úgy vélik, hogy a több egy¬
úttal mindig jobb is. Ugyanakkor ez messze nem áll minden emberi kultúrára,
azaz nem univerzális emberi sajátság (vö. pl. Gowdy 1998). Ha értékrendünk
megváltozna, és a több szabadidő vagy a természet integritása jelentenék szá¬
munkra a kiemelt értékeket, kisebb eséllyel , legeltetnénk túl a rétet"."
Kultúránk egyik alapvető meggyőződése, hogy a növekedésnek nincsenek
határai (vagy ha mégis, egyelőre nagyon messze vannak), és ebből fakadóan a
gazdasági növekedés korlátlanul folytatható (közgazdászok és politikusok köré¬
ben különösen elterjedt ez a vélekedés). E meggyőződés megváltoztatása, a kor¬
látok felismerése csökkenti az ökológiai válság további mélyülésének kockázatát.
Az értékekből és alapvető meggyőződésekből levezethetők konkrét viselkedési
normák. Például: , Csak annyi pénzt keress, amennyi magad és családod szerény
megélhetéséhez szükséges!" Az új értékek és meggyőződések tehát az új viselkedési
normákon keresztül vezetnek el a viselkedés megváltozásához (Stern et al. 1999).
Sokan még tovább mennek, és vallási megoldásokat szorgalmaznak a környe¬
zeti gondokra (lásd pl. Gardner 2003)." Minden vallási tanítás megadja híveinek
az alapvető értékeket, meggyőződéseket és viselkedési normákat. Ám ettől még
önmagában nem volna vallás, rendelkeznie kell ugyanis két további összetevővel
is. Egyrészt rituálékkal, ceremóniákkal, amelyek funkciója az értékek, meggyő¬
ződések, normák megerősítése. Másrészt spirituális elemekkel, amelyek maguk¬
ban foglalnak valamiféle hitet transzcendens erők (pl. istenségek) létezésében.
E megközelítés esetében három nagy nehézség merül föl. Egyrészt az értékrend
és a világnézet megváltozása jellemzően rendkívül lassú folyamat, gyors eredményt
tehát nem érhetünk el így. Sőt, felnőttkorra olyannyira megszilárdul az értékren¬
dünk és a világnézetünk, hogy megváltozásukra csak akkor van esély, ha hosszabb
párbeszédekben veszünk részt (Dietz 2005); vagy esetleg akkor, ha valamilyen
krízisen megyünk keresztül (ahogy az például a bibliai Saullal történt a damasz¬
6 Az értékek leltaraért és csoportositasukért lasd pl. Schwartz 1994.
1 Ittnemcsak egy már létező, hanem akár egy új vallás elterjesztéséről is lehet szó (pl. Berry 1988).