Seite 177 [177]
OCR
A KÖZLEGELŐK TRAGÉDIÁJA ÉS KOMÉDIÁJA 175 mélyülésüket megakadályozandó tehát a nagyobb csoportok részeit képező egyének, embercsoportok és szervezetek viselkedésének kellene megváltoznia. De vajon hogyan vehetők rá a környezetkímélő viselkedésre? Alapvetően négyféle lehetőség kinalkozik (Gardner—Stern 2002; Ophuls 1973; 1977): 1. A kormányzati rendszer által alkotott törvényeken, szabályozásokon, illetve ösztönzőkön keresztül. 2. (Kigközösségi, nem kormányzati társadalmi folyamatok beindításával. 3. Ismeretterjesztés útján (attitűdök megváltoztatása és informálás a cselekvési lehetőségekről). 4. Az értékrend és a világnézet megváltoztatásával. Az első két lehetőség inkább a társadalmi intézmények megváltoztatását (vagy kialakításukaD) célozza, míg a másik kettő inkább a gondolkodásmód átalakítására törekszik. Alább ezt a négyféle lehetőséget tekintem át részletesebben elsősorban Gardner és Stern (2002) alapján, ? de számos további munkára is támaszkodva Ícsak ez utóbbiakat hivatkozom külön alábbi. A kormányzati rendszer által alkotott törvények, szabályozások, illetve ösztönzők Érzékelve a legelő minőségének romlását, a falu polgármestere rendkívüli önkormányzati ülést hívott össze. Ezen a testület úgy döntött, hogy önkormányzati tulajdonba vonja a legelőt, és rendeletileg szabja meg a tehenek maximális létszámát: senki sem hajthat a legelőre kettőnél többet. E határ tüllépése esetén komoly szankciókat (konkrétan: nagy összegü penzbünteleseket) helyezett kilátásba az engedetlen gazdákkal szemben. Továbbá az önkormányzati testület döntést hozott arról is, hogy adókedvezményt nyújt néhány más, a közlegelőtől független gazdasági tevékenységnek — ezáltal igyekszik elkerülni azt, hogy újabb emberek adják állattartásra a fejüket. a cselekvő szándékai szerint a környezetterhelés mértékének csökkentését szolgálja, ám ez a hatás nem feltétlenül következik be (vö. Stern 2000). Például hiába gyűjti valaki környezettudatos indíttatásból szelektíven a hulladékot, ha azt egy másik földrészre viszik földolgozásra, a szállításból fakadó környezeti hatás könnyen felülmúlhatja azt, ami a helyi , ártalmatlanításból" eredne - igy viselkedése végső soron nem lesz környezetkímélő. 2 A szakirodalomban különböző szerzők többféle eltérő megközelítésből tárgyalják a közlegelők megközelítését követem, amely arra összpontosít, hogy milyen utakon-módokon lehet a cselekvők viselkedését megváltoztatni, környezetkímélőbbé tenni. Léteznek más pszichológiai indíttatású megközelítések is a témakörben (pl. van Vugt 2009), sok szerző pedig más, nem viselkedési, hanem tulajdonjogi aspektusokra összpontosít, vagyis az első alapfeltevés feloldási lehetőségeit vizsgálja (pl. Feeny et al. 19909. Léteznek továbbá komplexebb megközelítések is, amelyek több diszciplína eredményeit szintetizálva igyekeznek jobb rálátást nyújtani a tragédia elkerülésének lehetőségeire (pl. Ostrom 2009). Mivel jómagam a viselkedés megváltoztatásának lehetőségeivel akartam foglalkozni, pszichológiai megközelítést kerestem, amelyek közül Gardner és Stern munkája volt a leginkább meggyőző számomra.
