Seite 177 [177]
A KÖZLEGELŐK TRAGÉDIÁJA ÉS KOMÉDIÁJA 175
mélyülésüket megakadályozandó tehát a nagyobb csoportok részeit képező
egyének, embercsoportok és szervezetek viselkedésének kellene megváltoznia.
De vajon hogyan vehetők rá a környezetkímélő viselkedésre? Alapvetően négy¬
féle lehetőség kinalkozik (Gardner—Stern 2002; Ophuls 1973; 1977):
1. A kormányzati rendszer által alkotott törvényeken, szabályozásokon, illetve
ösztönzőkön keresztül.
2. (Kigközösségi, nem kormányzati társadalmi folyamatok beindításával.
3. Ismeretterjesztés útján (attitűdök megváltoztatása és informálás a cselekvési
lehetőségekről).
4. Az értékrend és a világnézet megváltoztatásával.
Az első két lehetőség inkább a társadalmi intézmények megváltoztatását (vagy
kialakításukaD) célozza, míg a másik kettő inkább a gondolkodásmód átalakítá¬
sára törekszik. Alább ezt a négyféle lehetőséget tekintem át részletesebben el¬
sősorban Gardner és Stern (2002) alapján, ? de számos további munkára is tá¬
maszkodva Ícsak ez utóbbiakat hivatkozom külön alábbi.
A kormányzati rendszer által alkotott törvények,
szabályozások, illetve ösztönzők
Érzékelve a legelő minőségének romlását, a falu polgármestere rendkívüli ön¬
kormányzati ülést hívott össze. Ezen a testület úgy döntött, hogy önkormányzati
tulajdonba vonja a legelőt, és rendeletileg szabja meg a tehenek maximális
létszámát: senki sem hajthat a legelőre kettőnél többet. E határ tüllépése esetén
komoly szankciókat (konkrétan: nagy összegü penzbünteleseket) helyezett ki¬
látásba az engedetlen gazdákkal szemben. Továbbá az önkormányzati testület
döntést hozott arról is, hogy adókedvezményt nyújt néhány más, a közlegelőtől
független gazdasági tevékenységnek — ezáltal igyekszik elkerülni azt, hogy újabb
emberek adják állattartásra a fejüket.
a cselekvő szándékai szerint a környezetterhelés mértékének csökkentését szolgálja, ám ez a
hatás nem feltétlenül következik be (vö. Stern 2000). Például hiába gyűjti valaki környezettuda¬
tos indíttatásból szelektíven a hulladékot, ha azt egy másik földrészre viszik földolgozásra, a
szállításból fakadó környezeti hatás könnyen felülmúlhatja azt, ami a helyi , ártalmatlanításból"
eredne - igy viselkedése végső soron nem lesz környezetkímélő.
2 A szakirodalomban különböző szerzők többféle eltérő megközelítésből tárgyalják a közlegelők
megközelítését követem, amely arra összpontosít, hogy milyen utakon-módokon lehet a cse¬
lekvők viselkedését megváltoztatni, környezetkímélőbbé tenni. Léteznek más pszichológiai
indíttatású megközelítések is a témakörben (pl. van Vugt 2009), sok szerző pedig más, nem
viselkedési, hanem tulajdonjogi aspektusokra összpontosít, vagyis az első alapfeltevés feloldá¬
si lehetőségeit vizsgálja (pl. Feeny et al. 19909. Léteznek továbbá komplexebb megközelítések
is, amelyek több diszciplína eredményeit szintetizálva igyekeznek jobb rálátást nyújtani a tragé¬
dia elkerülésének lehetőségeire (pl. Ostrom 2009). Mivel jómagam a viselkedés megváltoztatá¬
sának lehetőségeivel akartam foglalkozni, pszichológiai megközelítést kerestem, amelyek közül
Gardner és Stern munkája volt a leginkább meggyőző számomra.