váltak a probléma mélyebb rétegeinek feltárására. A namíbiaiak jelentős része
már a szárazság előtt szegénynek számított, azonban a szárazság miatt a mező¬
gazdasági termelőtevékenységük is teljes mértékben ellehetetlenült. Többen a
birtokaik eladására kényszerültek A változásra való sürgető igény azonban ösz¬
szehozta a különböző szakembereket, és széles körű partnerségek kialakítását
eredményezte. Ezt követően indult el a helyi közösségfejlesztő folyamat, amely¬
ben a lakosság vált a változás elsőszámú aktorává. A közösségi tervezés során
összegyűjtöttek minden adaptálható alternatívát: vízgyűjtési metódusokat, kutak
kialakítását és így tovább. Majd kezdetét vette a megvalósítás. Végezetül pedig
az így konstruálódott új tudást a helyi szociális munkás képzés (University of
Namibia) tantervébe integrálták.
Mindent összevetve a szociális munkának kötelessége a társadalmi és kör¬
nyezeti struktúrák mélyére tekintenie, mindazonáltal releváns, multidiszcipliná¬
ris beavatkozásokat alkalmaznia. Ebből kifolyólag elengedhetetlenné válik a
képzési rendszer átalakítása, ökológiai ismeretek adaptálásával, következésképp
a szakemberek környezeti kompetenciáinak fejlesztése által. Az egyének szem¬
pontjából meghatározó mind a környezethez, mind a közösséghez való kapcso¬
lódás, mivel az jelentős mértékben képes hozzájárulni a jóllét szubjektív érzé¬
sének növeléséhez. Más szóval a természet és a társas kapcsolatok gyógyító
erejében rejlő potenciál esélyt teremt egy új típusú öngondoskodásra. Az öko¬
szociális munkában lévő lehetőségek kibontakoztatásával pedig egy fenntart¬
hatóbb létforma irányába vezeti a társadalmat. Bár a hazai praxis főáramától még
távol esik az efféle működési modell, a civil társadalom felelősségvállalása jó
példát mutathat a szakma számára. A globális környezeti válság minden bizony¬
nyal még egy ideig próbára teszi az emberiséget, azonban együttműködési kény¬
szert is eredményez. Ha a társadalom képes megérteni, hogy e szövetségnek
esszenciális szerepe van az élhetőbb mindennapok és a jövő szempontjából,
akkor bekövetkezhet az a transzformáció, amely az élet hosszú távú fennmara¬
dásának letéteményese.
Dominelli, Lena (ed.) 2018. 7he Routledge Handbook of Green Social Work. London —
New York, Routledge Taylor & Francis Group.
Lena Dominelli a green social work paradigmäjänak megalkotöja. Jelenleg a sköt
Stirling Egyetem oktatója és kutatója. Számos publikációja jelent meg katasztrófahe¬
lyzetek vonatkozásában, amelyek közül egyik legkiemelkedőbb ez az ökoszociális
munkáról írt kézikönyve. A mű globális kontextusba helyezi a lokális környezeti
problémák széles spektrumát. Elmélet és gyakorlat szintézise egyben, több mint
ötszáz oldalon keresztül. Holisztikus keretbe ágyazott, így kiváltképp hasznos szak¬
emberek, tanárok, diákok, környezeti aktivisták, de akár politikusok számára is. Jól
tagoltságának köszönhetően bárki a számára hasznos és inspiráló részekre fókuszál¬