Page 152 [152]
150 NYERS SZILVIA
szóló tanulmányát.) Közösségi erőforrások mobilizálása révén viszont a szegény¬
ség hatékonyabban mérsékelhető. Albert Fruzsina (2022) szegénység és kapcso¬
lati tőke vonatkozásában úgy véli, hogy az egyének közötti kapcsolatok erősítése
bizonyos esetekben gazdasági haszonnal is párosul, továbbá csökkentheti a
kiilleszkedés kockázatát. Tehát nem kérdéses, hogy szükség van közösségi alapú
praxist folytató szakemberekre, akik feltárják a társas viszonyokból vagy azok
hiányából fakadó problémák gyökerét, mindazonáltal kísérletet tesznek a társa¬
dalom innovatív megújítására. Erre kiváló példaként szolgálhatnak a társadalmi
vállalkozások, amely fogalomnak számos meghatározása létezik. , A társadalmi
vállalkozás eredetileg a szegénységben és mélyszegénységben élő rétegek szá¬
mára megélhetést nyújtó gazdasági formaként jött létre" (Illés 2021: 60). Továbbá
olyan társadalmi innovációkra épít, amelyek a közösség életszínvonalának nö¬
velését és az emberiség kihívásainak megválaszolását tűzik ki célul (Veresné—
Balaton 2021. Emellett a mindennapi élet újjászervezése és fenntarthatóvá tétele
a célja a szolidáris gazdaság koncepciójának is, mind társadalmi, mind ökológiai
szempontból (Buka et al. 2020).
Világviszonylatban még mindig távolinak tűnik, hogy a Föld népessége öko¬
lógiai szempontból tudatos életmódot folytasson. Settmann-Frese és Hill (2013)
már a kétezres évek végén megjelent könyvükben egy új professzió megalkotá¬
sát sürgették. A szerzőpáros a , sustainability worker" terminust használta a fent
említett ökoszociális munkás kifejezés helyett. Véleményük szerint a fenntart¬
hatóság kérdéseivel foglalkozó szakembernek kiemelten fontos szerepe van az
egyének ökológiai jártasságának fejlesztésében. A sérülékeny csoportok alap¬
vetően kevésbé receptívek a környezetkímélő megoldások iránt. Egyrészt mert
nem rendelkeznek megfelelő információval azokról, másrészt pedig nehézségbe
ütközik az erőforrásokhoz való hozzáférésük. Szemléltetésként, a háztartási
hulladékkal (műanyag, textília stb.) való fűtés vagy az elavult fűtőberendezések
használata rendkívüli mértékben hozzájárul a levegő minőségének, így az egyé¬
nek életminőségének romlásához is. Ezért olyan közösségi alapú komplex szol¬
gáltatások, tematikus klubfoglalkozások kialakítása válik szükségessé, amelyek
révén a fenntarthatatlan fogyasztói mintázatok átalakíthatók, és megteremthetik
az átmenetet a fogyasztói társadalomból egy sokkal fenntarthatóbb, konzerválóbb
változat felé.
Lena Dominelli (2018) ökoszociális munkáról szóló kézikönyvében az elmé¬
let mellett számos esettanulmány kapott helyet. Ezek esszenciája abban rejlik,
hogy módszertani tudással ruházza fel az olvasót, amely révén képessé válhat
helyi szintű fejlesztési folyamatok generálására. Legyen szó a városi létformát
jellemző új kihívásokról, közösségi kertészkedésről, pandémiáról vagy terroriz¬
musról egyaránt. Namíbia kiragadott példáján keresztül a hétköznapi ember
számára is könnyen érthetővé válik az ökoszociális munka transzdiszciplinaritása.
Az országot sújtó extrém szárazság kapcsán a kormányzati beavatkozások csupán
a probléma tüneteinek mérséklésére bizonyultak elegendőnek. Ennélfogva
nélkülözhetetlené vált a termelés és a fogyasztás alternatív modelljeinek kidol¬
gozása. A helyi lakosok narratíváinak megismerése révén a szakemberek képessé