Page 149 [149]
OKOSZOCIALIS MUNKA 147
, A szociális munka egy szakmai gyakorlat és egy tudományterület. Elősegíti a társa¬
dalmi változást és fejlődést, a társadalmi összetartozást, az emberek cselekvőképes¬
ségének fejlesztését és az emberek felszabadítását. A társadalmi igazságosság, az
emberi jogok, a közös felelősségvállalás és a különbözőségek tiszteletének elvei
központi helyet foglalnak el a szociális munkában. Alátámasztva a szociális munka
elméleteivel, a tarsadalomtudomanyokkal, a human tudomanyokkal és a helyi tuda¬
sokkal, a szociális munka támogatja az embereket és a rendszereket az élet kihívása¬
inak leküzdésében, és tevékenykedik mindenki jóllétének gyarapítása érdekében.
A fenti megfogalmazás kiegészíthető nemzeti és/vagy regionális szinten." Fordította:
Szöllősi 2015: 4.
, A szociális munkát alapvetően az a konkrét kontextus határozza meg, amely¬
ben működik" (Szöllősi 2015: 8). Vagyis egy adott problémából, valamint annak
környezetéből kiindulva alkalmaz univerzális vagy specifikus elméleteket és
gyakorlatokat. Nézzük Magyarország példáját: globális kitekintésben hazánkat
kevésbé érintik a súlyos természeti katasztrófák (földrengés, szökőár, tornádó),
míg az emberi tevékenység okozta károk sokkal markánsabban éreztetik hatá¬
sukat. Elegendő csupán a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófára gondolni: a
szerencsétlenségnek több halálos áldozata és számos kárvallottja volt, ideértve
az ökoszisztémát is. Az akkoriban kibontakozó országos szintű összefogás azon¬
ban megmutatta a különböző intézményekben és szervezetekben, valamint a
civilekben rejlő jelentős segítő potenciált. Egyúttal rávilágított a társadalmi prob¬
lémák kezelésének összetettségére. A szociális munkások beavatkozási lehető¬
ségeinek szempontjából pedig szembetűnően kirajzolódtak a változás szükség¬
szerű jelei, azaz hogy jól segíteni csak a megfelelő információk és tudás
birtokában lehetséges.
Más megközelítésben határokon átívelő praxisról elsősorban a menekültvál¬
ság kezelése kapcsán beszélhetünk. A migráció okai között szerepel egyebek
mellett az éghajlatváltozás, aminek hatására emberek csoportjai azért hagyják
el otthonaikat, mert vagy emberi tevékenység által okozott katasztrója (környe¬
zetszennyezés), vagy természeti katasztrófa (földrengés, vulkánkitörés, árvíz
etc.) sújtotta területen élnek. A probléma komplexitása okán jól segíteni inno¬
vatív megközelítéseket, valamint új tudáselemeket ötvözve -— például a helyi
kultúra vagy klimatikus viszonyok sajátosságainak ismerete révén - lehetséges.
Számos eltérés mutatkozik azonban a hazai és nemzetközi gyakorlatok között,
elsősorban ember és környezet vonatkozásában. Bár mára hazánkban is meg¬
jelent a szociális munka szakirodalmában a környezet fogalmának kibővített
értelmezése, azaz egyfajta elmozdulás látszik a társas környezet determináltsá¬
gából a természeti meghatározás irányába, amely eredője az emberi faj és a bi¬
oszféra szétválaszthatatlan kapcsolata. Ennek ellenére Magyarországon egyelőre
mégsem vált a gyakorló szakemberek praxisának meghatározó részévé a kör¬
nyezeti szempontból fenntartható és az individuumok jóllétét előmozdító meg¬
oldások alkalmazása.