Page 140 [140]
OCR
138 FARKAS JUDIT A két közösséget különböző módon érinti a természetvédelem hatása (oktatás, védett területek), a turizmus, az ipar közelsége, a föld és a tengeri élőhely állapota, és eltérő halászati módokat alkalmaznak. Az emberek egy része a halászatból él, hajókkal járják a tengert, számukra létfontosságú kérdés a megszokott körülmények, a biztos fogás. Mások kis halászcsónakokkal csak saját fogyasztásra halásznak, megélhetésüket mezőgazdálkodásból biztosítják. De számukra is ugyanúgy fontosak a megszokott, biztonságos természeti körülmények, mint a halászok számára. Az utóbbi időben azonban komoly változások álltak be: a halászatra alkalmas hosszú nyugodt időszak eltűnni látszik, az időjárás megbízhatatlanná vált, a tornádók jövetele kiszámíthatatlan, emellett extrém hőhullámok és szárazság nehezítik az életet. A halak megjelenése szintúgy hektikussá vált: van, hogy hetekig, hónapokig nem jelennek meg a halászati szezonban. Mindemellett a tengervíz szintje egyre emelkedik és már a lakóházaikat közelíti. A generációk óta érvényben lévő, természettel és megélhetéssel kapcsolatos tapasztalatok már nem működnek. A kutató célja ebben a helyzetben megérteni a halászok természetről kialakított kulturális modelljét. Azt szerette volna megválaszolni, hogy: , (a) Milyenek a helyi ismeretek arról, hogy hogyan és miért változik az éghajlat és a természeti környezet? (b) Hogyan és miért változnak a helyi élelmiszer-termelési tevékenységek? (c) A halászok miként fogják fel kapcsolatu
