Page 139 [139]
OCR
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA 137 és miként tud hozzájárulni a kortárs környezeti problémák kérdéséhez (lásd Kottak 1999; Poncelet 2001). A másik, teoretikus dilemma többek között azt feszegeti, hogy miként lehet szembeszállni azzal a modern — Kottak által intervenciósnak nevezett — filozófiával, amely egy globális erkölcsöt körvonalaz, és ezt akarja ráerőltetni mindenre és mindenkire, tekintet nélkül a kulturális küMoore ehhez kapcsolódva, úgy véli, hogy az új földtörténeti korszakban új gondolkodási keretekre, új fogalmi készletre van szükségünk (Moore 20109. Ezt támogatja az ontológiai fordulat, aminek kialakulásában kifejezetten nagy szerepet kaptak az ökológiai és a környezeti antropológiában felmerülő kérdések: a bennszülött perspektíva (Gsmeretelméleti és ontológiai rendszerek), a helyi ontológiák feltárása és előtérbe helyezése, a nyugati kategóriák , félreállítása" a megértés érdekében; az emberek, az állatok, a természet, a környezet és a társadalom viszonyainak újradefiniálása új ökológiai és etikai alapokon. (Ehhez lásd kötetünk „Környezetfilozöfia”, illetve a , Bevezetés a humán környezettudományba" című tanulmányait.) Mindkét dilemma megjelenik Mészáros Csaba munkájában is, aki a saját terepmunkái alapján és az ontológiai antropológia segítségével igyekszik megtalálni az antropológia lehetőségét, helyét ,a klímaváltozásra adandó morálisan elfogadható válaszok kimunkálásában" (Mészáros Cs. 2019: 1459. Ehhez egyfelől a fogalmi apparatus Ujraértékelésére van szükség, ezért átgondolja például a natúra—kultúra, természet-társadalom, nyugati/európai és nem nyugati / őshonos, Más-ság és Mi-ség fogalmi párok kapcsán felmerülő dilemmákat, továbbá az antropocén antropológiai értelmezési lehetőségét. Emellett arra is javaslatokat tesz, hogy az antropológiai kutatási eredményeket és szemléletet miként lehetne integrälni a klimavältozäsröl szölö diskurzusokba, annak pontosabb megertes&be (Meszäros Cs. 2019). Ket esettanulmäny Az antropolögusoknak tehät meggyözödesük, hogy tudomänyuk releväns tudással bír ahhoz, hogy hozzászólhasson a kortárs környezeti problémákhoz. Ezek segítségével megfogalmazható, , hogy miképpen néz ki az antropocén és a klímaváltozás nem európai, nem metropol perspektívából" (Mészáros Cs. 2019: 153). Az alábbiakban két esettanulmányt foglalok össze és mutatok be, amelyek a fenti meggyőződést példázzák. Az első példánkban - Katharine L. Wiegele kutatása segítségével (2019) — két Fülöp-szigeteki halászközösség, San Andres és Olo-olo települések felfogását nézzük meg a klíma és a környezet változásáról. Mindkét falu a Verde Sziget Átjáró (Verde Island Passage) mellett él, ami a világ legfontosabb tengeri ökológiai zónája, a Korall Háromszög része.
