Page 137 [137]
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA 135
Az antropológia hozzájárulása kapcsán — most már nemcsak a mozgalmi szférára,
hanem általában a környezeti változásokra fókuszálva — érdemes Mészáros Csaba
álláspontját is idézni, aki szerint
„A kulturális antropológiai szemlélet és az általa közvetitett tereplapasztala¬
tok elsősorban két szempontból járulhatnak hozzá a globális ökológiai és
klimatikus változásokat mérlegre tevő diskurzusokhoz. Egyrészt esettanul¬
mányok segítségével az alkalmazkodás sikeres és sikertelen példáit bemutatva,
kiemelve a reziliens és a kevésbé ellenálló közösségek működésének sajátos¬
ságait; másrészt betekintést adva olyan gondolkodásmódokba, kategória¬
rendszerekbe (és egyúttal világokba is), amelyekben az egyes közösségek
nemcsak emberekből állnak, hanem olyan más élő és élettelen entitásokból
is, amelyeket az európai gondolkodás rendszerint a természet részének tekint"
(Mészáros Cs. 2019: 147).
Az antropológia nemcsak színesíteni kívánja egzotikus példákkal ezt a diskurzust,
hanem , alternatívákat, lehetséges kiutakat próbál kínálni, illetve kizárni olyan
szociológiai, gazdasági és ökológiai következtetéseket, amelyek nem mtikéd(het)
nek, vagy amelyek morális szempontból kétesek" (Mészáros Cs. 2019: 1479.
Az antropológia kis, lokális közösségeket vizsgáló attitűdje természetesen
nem tűnik, nem tűnhet el a nemzeti és globális keretek vizsgálatba vonásával.
Ezt igazolja számos, a klímaváltozás hatásait vizsgáló antropológiai kutatás (lásd
Crate-Nuttal 2009), amelyeknek célja, hogy megmutassák a globális változások
hatását a helyi kultúrákra, és , kitöltsék az antropogén változásokkal kapcsolatos
nyugati tudományos ismeretek hiányosságait" (Moore 2016: 34). Teszik ezt azért
is, mert a környezeti problémákkal, klímaváltozással kapcsolatos domináns el¬
képzelések és irányelvek erősen Nyugat-centrikusak és átpolitizáltak, és komoly
befolyással vannak az őslakos közösségek, a marginalizált csoportok és a sze¬
gények életére. Ebben a helyzetben , az antropológusoknak szilárdan ki kell
állniuk az elkötelezett lokalizmus és az etnográfiai hagyomány mellett" (Ron¬
coli-Crane-Orlove 2009: 88).
BIOREGIONALIZMUS ES ÖKOKOZMOPOLITIZMUS
Kortárs világunkban a lokalitás fogalma újraértékelődik, és a globalitás keretén belül
új megközelítést kell alkalmaznunk vele kapcsolatban.
A bioregionalizmus (mint lokális) és az ökokozmopolitizmus (mint globális) két
olyan fogalom és értelmezési keret, amelyek reflektálnak erre az igényre.
Az antropológia alkalmazásának egyik módját tárgyalja az Environmental anthropology engag¬
ing ecotopia: bioregionalism, permaculture, and ecovillages című tanulmánykötet (Lockyard—
Veteto 2013). A szerkesztők a címben jelzett három ökológiai-társadalmi mozgalom és az antro¬
pológia együttműködési lehetőségeit tárgyaló, antropológusok által írt munkákat gyűjtöttek
egybe. A bioregionalizmushoz és a permakultúrához lásd kötetünk , Az élelmezés mint globális
kihívás" című írását, az ökofalvakhoz pedig az „Ökofalvak” cimü tanulmányt.