Page 135 [135]
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA 133
megy keresztül." Az antropológia a rá jellemző mélyfúrással igyekszik feltárni
ezt az értelmezés keretet. Carla Roncoli, Todd Crane és Ben Orlove a klímavál¬
tozást az antropológiában elhelyező tanulmányukban négy axiómát állítanak
fel, amelyek vizsgálatával szerintük megérhetők ezek a folyamatok. Ezek:
1. hogyan érzékelik az emberek a klímaváltozást saját kulturális szemtüve¬
gükön keresztül (percepciö); 2. hogyan értik meg az emberek a látottakat
mentális modelljeik és társadalmi helyzetük alapján (tudás); 3. hogyan adnak
értéket annak, amit tapasztalnak (értékelés); 4. és e jelentésekre és értékekre
alapozva miként reagálnak egyénileg és kollektiven (välasz) Roncoli-Crane¬
Orlove 2009: 88).
Ezek a kérdések feltehetők a kisebb, lokális közösségekben és a nagyvárosi
társadalomban egyaránt.
Ahogyan a környezeti problémák, úgy az azokra reflektáló környezeti/zöld/
environmentalista mozgalmak sem kerülhették el az ökológiai antropológia fi¬
gyelmét. Kay Milton az Environmentalism. The view from Anthropology című
tanulmánykötet (1993b) bevezetőjében felveti a kérdést, hogy a szociológusok,
a politológusok és közgazdászok már az 1970-es évek óta vizsgálják a környezeti
mozgalmakat, és vajon az antropológia mit tud ehhez még hozzátenni. Válasza,
hogy a kultúraelmélet — ahogyan általában a környezeti kérdések kapcsán — itt
is kiegészítheti a társadalom-, politika- és gazdaságelmélet perspektíváit. Más¬
felől a környezeti mozgalmak elemzése az antropológia teoretikus fejlődéséhez
is hozzájárul, például a környezeti problémák globális természetének antropo¬
lógiai vizsgálata elősegíti a kultúra globalizációjának vizsgálatát (Milton 1993a:
29. Az pedig nem kérdéses - legalábbis a szakma számára -, hogy a mozgalmak
is hasznot nyerhetnek az antropológiai tudásból:
— ez a tudás hozzájárul a környezeti témák körüli nyilvános vitákhoz;
— a környezeti problémák megértése és a megoldások kivitelezése gyakran
transzkulturális művelet, márpedig ez éppenséggel az antropológia specialitása,
tehát ezzel a tudásával, tapasztalatával is segítheti az environmentalista tevé¬
kenys&geket (mozgalmakat, lobbit) (Milton 1993a: 2-3).
Eric Poncelet hasonlóképpen gondolkodott, úgy vélte, hogy ma már a több
érdekelt felet érintő és összefogó környezetvédelmi partnerség a legjobb módja
a környezeti problémák megoldásának, és ebben az antropológia tudománya
tereptapasztalatot, módszert és teoretikus orientációt tud nyújtani. Az antropo¬
lógia érti és meg tudja mutatni azokat a kulturális és társadalmi jellemzőket,
amelyek segítségével érhetővé válnak a korlátok, és közelebb vihetnek a meg¬
oldashoz (Poncelet 2001: 288).
Az erre adott válaszlehetőségeket az adott közösség kulturális modellje határozza meg, az
, egyéni és kollektív adaptációkat a hihető, kívánatos, megvalósítható és elfogadható közös el¬
kepzelesek alakitjäk” (Roncoli-Crane-Orlove 2009: 87).