Page 127 [127]
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA
Farkas Judit
Az ökológiai antropológia vezető szerepet játszott a humán környezettudomány
kialakulásában, nem véletlenül: a kulturális antropológia (a továbbiakban: ant¬
ropológia) ezen irányának fókuszában az ember, az emberi kultúra és társadalom,
valamint a természeti környezet viszonyának megértése áll. Az ökológiai antro¬
pológusok vizsgálják a lokális közösségek természethasználatát, a hagyományos
ökológiai tudást, a biológiai sokféleséget, a környezetrombolás motivációit és
hatásait, a kortárs környezeti kérdéseket, a természeti katasztrófákat, a klíma¬
változást, a zöldmozgalmakat, a környezeti igazságosságot és így tovább. Terepe
— ahogyan az antropológia tudományának általában is — a dzsungeltől a belvá¬
rosig minden, ahol a természeti környezet vagy éppenséggel annak hiánya jelen
van. Munkamódszerével (interjúk, résztvevő megfigyelés, lehetőség szerint hosz¬
szabb együtt élés a vizsgált közösséggel egyfajta mélyfúrást végez, amivel képes
feltárni azt, hogy az adott csoport miként értelmezi a világot és működteti a
mindennapjait. A humán környezettudománnyal rokonítható továbbá az a tö¬
rekvése is, hogy integrálni kívánja a különböző diszciplínák tudását, és azok
felhasználásával, segítségével mindig széles kontextusban értelmezi az adott
kérdéseket. Más társadalomtudományokkal egyetemben az antropológia sem
fogadja el azt a nézetet, miszerint a természettudományok mellett másodlagos
szereplő lenne, hanem autonóm és innovatív tényezőként tekint magára (Latour
2013; Mészáros Cs. 2019).
Ökológiai antropológia
Az antropológia mindig is foglalkozott azzal, hogy a természet hogyan befolyá¬
solja az emberi társadalmat és a kultúrát, és fordítva, az ember hogyan alakítja
a természeti környezetét. Nem meglepő ez, ha tudjuk, hogy kialakulásakor a
diszciplína egyik specialitása a többi társadalomtudomány között a törzsi kul¬
túrák vizsgálata volt, olyan emberi közösségeké, amelyek a természeti erőfor¬
rásokra közvetlenül támaszkodva éltek. A 19. századi kutatók leginkább a meg¬
élhetési mintákra fókuszáltak, arra voltak kíváncsiak, hogy a legkülönbözőbb,
változatos helyeken élő vadászó-gyűjtögetők, pásztorok vagy mezőgazdaságból
élők miként képesek megélni.