Page 120 [120]
OCR
118 PANOVICS ATTILA A nemzetközi jog nemzetközi szerződések megkötése vagy a nemzetközi jog általános szabályainak kialakítása révén jön létre. Utóbbiak a nemzetközi közösség valamennyi tagját kötelezik, és ezek közé soroljuk a már említett, feltétlen alkalmazást igénylő szabályokat (ius cogens), bizonyos általános jogelveket, valamint a nemzetközi szokásjogot, amely , a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítéka". A nemzetközi szokásjognak kiemelkedő szerepe van a nemzetközi környezetjog fejlődésében is; alapja az államok általános és tényleges gyakorlata, valamint az a meggyőződésük, hogy ezt a gyakorlatot jogi kötelezettség alapján követik (Kende et al. 2014: 422). Ilyen szokásjogi szabályt rögzít a Stockholmi Nyilatkozatban (1972) foglalt 21. sz. elv, mely szerint , az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog elveivel összhangban az államok szuverén joga természeti erőforrásaik környezeti politikáik szerinti kiaknázása, és kötelesek oly módon eljárni, hogy a joghatóságuk határain belüli vagy az ellenőrzésük alatt folytatott tevékenységek ne okozzanak kárt a környezetnek más államokban vagy a nemzeti joghatóságon kívüli térségekben". A szokásjogi szabályok egy idő után akár nemzetközi szerződésekben is rögzítésre kerülhetnek (Bruhács 2011: 1359. A nemzetközi környezetjog alapvető jellemzője továbbá, hogy többnyire nem ból áll (Boyle-Redgwell 2012: 35—38). Az idő előrehaladtával természetesen egyre nő a nemzetközi környezetvédelmi szerződések száma is, de ezek többnyire csak az irányok, az elvárások és az alapelvek megfogalmazására törekednek (az elfogadáshoz elengedhetetlen konszenzus megteremtése érdekében)." Nem meglepő ezért, hogy 1972 júniusában, az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciájaként megrendezett Stockholmi Konferencián nem is került sor kötelező erejű nemzetközi megállapodás megkötésére. Ebből a szempontból a húsz évvel később megtartott , Környezet és Fejlődés" világkonferencia? volt eddig a legsikeresebb nemzetközi rendezvény, hiszen itt két, alapvető fontosságú nemzetközi szerződés is megszületett: az ENSZ Éghajlatvältozäsi Keretegyezménye,!° valamint a Biológiai Sokféleség Egyezmény." Legutóbb pedig 2015 volt nagyon fontos mérföldkő nemzetközi szinten, hiszen ebben az évben került elfogadásra az ENSZ Fenntartható Fejlődés keretrendszere (Agenda 2030) a hozzá kapcsolódó fenntarthatósági célkitűzésekkel, valamint a Párizsi Megállapodás (Bodansky-— Brunnée-Ramajani 2017: 209; Dupuy-Vifuales 2018: 20). A nemzetközi környezetvédelmi szerződések közül legismertebbek az ún. multilaterális (sokoldalú) környezetvédelmi megállapodások (Multilateral Environmental Agreements — MEAs5), különösen azok, amelyek az aláírásukat követően hatályba is tudtak lépni, és így a gyakorlatban is megkezdhették a műköhttps://wedocs.unep.org/bitstream/handle/20.500.11822/29567/ELGP1StockD.pdf ® A konkret kötelezettsögeket, számon kérhető előírásokat általában a későbbiekben elfogadásra kerülő, kiegészítő jegyzőkönyv(ek)ben rögzítik. ° United Nations Conference on Environment and Development (UNCED). 1 UN Framework Convention on Climate Change (UNFCCO). Convention on Biological Diversity (CBD).
