Page 112 [112]
110 GLIED VIKTOR
sze alatt 35 ország és az Európai Közösség írták alá. Újszerűségét az adja, hogy
ez az első kötelező erejű nemzetközi dokumentum, amely átfogóan igyekszik
meghatározni a társadalmi részvétel keretébe tartozó környezeti jogokat, szoros
kapcsolatot teremtve az emberi jogok védelme és a környezeti szempontok ér¬
vényesítése között (Pánovics 2015).
Össztársadalmi szinten kevesen választják, ám lehetőség van a konfliktusokat
kizárni és egy alternatív életmódot választani, önmagunkat elszigetelni, kire¬
keszteni, izolálni a társadalomtól. Erre lehetőség van különböző közösségekben,
akár ha a foglaltház-mozgalomra, vagy az ökotelepülésekre gondolunk. Ebben
az esetben a közösség tagjai nem feloldani akarják a feszültséget, hanem olyan
saját életmódot teremtenek maguk számára, ahol a konfliktus lehetőségét le¬
csökkentik vagy kizárják (Farkas 20189.
A környezeti konfliktus elkerülésének számos módszere van.
1. Az egyik, amely elsősorban a nem demokratikus országokban működhet,
hogy a lakosságot nem értesítik a beruházásról, vagy csupán akkor, ha már
nincs módjuk érdemben megváltoztatni a döntést. Az érintettek úgy érez¬
hetik, hogy igazságtalanság áldozatai lettek, a döntések a fejük felett szü¬
lettek. Akár évekig elhúzódó konfliktus veheti kezdetét, amely egyik félnek
sem kedvez, és a folyamat végén nem lesznek , nyertesek".
2. Másik lehetőség az ellentételezés, amikor az adott települést/régiót/orszá¬
got a befektető kompenzálja és a beruházás gazdasági hasznát (magasabb
adóbevételek, munkahelyteremtés, innováció, alvállalkozói lehetőségek
stb.) hangoztatja. Az ilyen esetekben az egyértelmű negatív hatásokat is
maga alá gyűri a várható haszon.
3. A harmadik forgatókönyv szerint a beruházó és a döntéshozók együttmű¬
ködnek a helyi lakossággal, a helyi és országos civil szervezetekkel, és
idejében elkészítik az alternatív terveket, esetleg új helyszínt, alternatív
termelési, üzemeltetési módszereket, tiszta/tisztább technológiát készítenek
elő. Ilyen esetekben működik a partnerség, a nyilvánosság, a folyamatos
kapcsolattartás és a közös munka eredményeként a bizalom is kiépülhet
az érintettek között, és mindenki számára megnyugtató megoldások szü¬
lethetnek (Szäntö 2008).
Ajánlott olvasmányok
Fülöp Sándor 2018. Környezetjog — Környezeti konfliktusok. Budapest, NKE.
A könyv célja a környezeti konfliktusok megértéséhez, tartós kezeléséhez szükséges
szemlélet kialakítása, fejlesztése. A szerző vizsgálja a társadalmi konfliktusok termé¬
szetét, valamint az egyes környezetjogi jogintézmények alkalmazása vagy éppen
nem alkalmazása során létrejött konfliktusokat. A könyv elsősorban a helyi szintű
környezeti konfliktusokra koncentrál, de természetesen kitekint a globális környe¬
zeti konfliktusokra is.