6. Tiszta környezetért mozgalom (proaktív tevékenység a település, telepü¬
lésrész tisztán tartása, takarítása érdekében).
7. A biztonságos alternatíváért, biztonságos jövőért mozgalom.
A single issue kezdeményezések céljai és eszközei a tiltakozás-egyeztetés
folyamat során változhatnak. Míg az eredeti cél érvényes marad, addig a tiltakozó
csoport bővülése újabb érdekek beszivárgását teszi lehetővé, egyrészt helyi
szinten, másrészt a kezdeményezés egészét tekintve nagyobb térségi vagy or¬
szágos szinten is. A retorika is sok esetben változik, igazodik a célrendszerhez
és a lehetőségekhez. A kezdeti , közvetlen célretorika", azaz a beruházás meg¬
akadályozása és az ellenállás uralja a tiltakozó egyének, valamint a közösség
kommunikációját. A diskurzus később értéktöbbletet is kaphat a globális kör¬
nyezeti értékek védelmének hangoztatása, illetve a ,kiszolgáltatottság-kurzus"
használatának eredményeként. Ez utóbbi célja, hogy a tiltakozókat mint a vál¬
lalatok, ipari konszernek és a politika játékszereit mutassa be, ezáltal a közvéle¬
ményt a kezdeményezés mellé állítsa. David Snow és Robert D. Bendford (1988)
kutatásai azt bizonyítják, hogy a megfelelő retorika megválasztásánál fontos
szempont a tiltakozók társadalmi pozíciója, anyagi helyzete, iskolai végzettsége
és bizalmi indexe. Ott lehet a legsikeresebb a NIMBY, ahol középosztálybeli,
felső középosztálybeli, jó politikai kapcsolatokkal rendelkező, a helyi közösség
véleményére komoly befolyással bíró egyének, csoportok vesznek részt a kez¬
demenyezesben (Shemtov 2003).
A NIMBY-konfliktusok szereplöikent a beruhäzäst ellenzök oldalän általában
megjelennek a zöld szervezetek, hálózatok, és igyekeznek felnagyítani a várható
kockázatokat. Terance J. Rephann (1997) elkészítette a különböző telepítésekre
állítja, hogy a NIMBY-ben a zöldek konfliktusgenerälö és nem közvetítő szerep¬
ben jelennek meg, hiszen felhívják a figyelmet a veszélyre, de nem nyújtanak
alternatívát. A teljesség kedvéért meg kell jegyezzük, előfordul az is, hogy egy
szennyezőnek ítélt létesítmény elhelyezése érdekében lép fel a helyi közösség,
vagy megtűri azt a remélt/elvárt kompenzáció miatt. A lakosság abban bízik,
hogy a beruházás haszna (pl. iparűzési adó, infrastrukturális fejlesztések) ellen¬
súlyozza a negatív hatásokat. Ezt a jelenséget Put In My Backyard (PIMBY — Tedd
a kertembe) jelenségnek nevezzük.
A konfliktuscsökkentésben és -megelőzésben fontos szerepet játszhatnak a
különböző tájékoztatási és érdekegyeztetési mechanizmusok, valamint a dön¬
tések decentralizálása (Linhárt 2020). A tájékoztatás kapcsán az érintett lakosság
és a civil szervezetek információval való ellátása kulcsfontosságú. A környezeti
ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntésho¬
zatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról
szóló, 1998-as Aarhusi Egyezményt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága égi¬