Page 108 [108]
OCR
106 GLIED VIKTOR dalom is megjelent (kockázatpercepció, veszélyeztetettség). 2018-ban a gyár lakott területekhez való közelsége, a zajszennyezés és a maró vegyszerszag merült fel problémaként (konkrét szennyezéstől való aggodalom). Ebben az évben és 2019-ben az erdőirtás, valamint a mezőgazdasági területek kisajátítása sokkolta a helyieket, aminek lakossági fórumon hangot is adtak (környezetpusztítás, partnerség hiánya). Ezen a találkozón előkerült az üzem veszélyességének kérdése, azonban a biztonsági elemzést végző vállalat vezetője szerint a gyár 200 tonnás elektrolittárolója nem fog veszélyt jelenteni a lakosok számára. Többen azt kifogásolták, hogy nem szabályszerűen került az üzem biztonsági rendszere kialakításra, hiányzik a súlyos káresemények elhárításának terve, ugyanis az üzem közelebb került kialakításra a lakott területhez, mint 300 méter. Azt is kifogásolták, hogy a tároló építése már az engedélyek kiadása előtt megkezdődött, és bizonyos épületrészek kevesebb mint 20 méterre helyezkednek el a helyi lakosok házaitól (eljárásban történt jogsértések). A tiltakozásról szóló beadványt több mint 500 helyi lakos írta alá (Göd teljes lakossága több mint 18 ezer fő). Az érintettek közérdekű adatigényléseikre nem kaptak választ az illetékes Pest Megyei Kormanyhivataltol (Bodnar 2018). A kormány 2022-ben kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a gyárberuházást és a környéken található víziközmű-beruházásokat. Az akkumulátorgyár vízigénye megegyezik egy kb. 100 ezres nagyságú város vízfogyasztásával. Ez napi 27 ezer köbméter ipari és ivóvizet jelent, amely többek között Natura2000-es területeket is érintő vízvezetéken keresztül érkezik a gödi különleges gazdasági övezetbe (Farkas 2022). 2022 novemberében látott napvilágot az a hír, hogy Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházása keretében kínai akkumulátorgyár épül a debreceni Déli Ipari Parkban, összesen 221 hektáron. A mintegy 3000 milliárd forintba kerülő projektet a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás kategóriába emelte, azaz az érintettek megkérdezése és tájékoztatása nélkül, nagyon szűk határidőkkel meg lehet kezdeni a gyár építését. Az ügyben helyi népszavazást kezdeményeztek (Bakró-Nagy 2022). A NIMBY-jelenség Ismert tény, hogy az emberek többnyire nem szeretik, ha szomszédságukban, szűkebb környezetükben veszélyes vagy annak ítélt üzem épül. Ez az ún. NIMBYjelenség (Not In My Backyard — Ne az én kertembe!). Az allampolgarok ugyan elismerik, hogy bizonyos üzemeknek, erőműveknek, ipari és katonai létesítményeknek, hulladéklerakóknak meg kell épülniük egy országban, a legtöbbjük azonban elutasítja, hogy ez az objektum a környezetükben valósuljon meg. Ennek a jelenségnek egy szélsőségesebb formája, mikor a lakosok már a létesítés jogosságát is megkérdőjelezik, és a kezdeményezést elvi síkon is elutasítják. Ezt nevezhetjük BANANA (Build Absolutely Nothing Anywhere Near Anybody) jelenségnek, vagyis , Semmit ne építsünk valaminek a közelébe". A NIMBY kapcsán erőteljesen megjelenik a személyes érintettség és ennek kapcsán fellépő
