Page 107 [107]
OCR
KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, TÁRSADALMI VÁLASZOK 105 társadalom egyszerűen nem hiszi el a különböző hatóságoknak, hogy egy adott beruházás nem lépi túl a megengedett határértékeket, nem szennyező, nem káros és nem veszélyes (Szántó 2009). A tervezés és megvalósítás során a beruházó minden esetben érdekelt abban, hogy igazolja a telepítés hasznosságát, biztonságosságát, veszélytelen mivoltát, továbbá a kibocsátási határértékeket át nem lépő jellegét (Fekete 20069. Mindezeket alá is kell támasztania mérésekkel, adatokkal, statisztikákkal, amelyek hitelesíthetik a tevékenységét. Amennyiben az érintettek úgy érzik, hogy számukra ezek az információk nem elegendőek vagy nem meggyőzőek, tiltakozhatnak, résztvevőként belefolyhatnak a beruházás értékelésébe, illetve megakaszthatják azt folyamatos jogi kifogásaikkal. A konfliktus nyilvánosságra kerülése már előtérbe hozza az érveket és érdekeket, melyek vélt és valós értékek mentén kerülhetnek megfogalmazásra. Ezekben szerepet játszhatnak az egyének, közösségek, civil hálózatok, politikai és gazdasági csoportok érzékelései, valamint motivációi és akarata. Évekig húzódó konfliktusok esetében a racionális érvelést sokszor a hit és az érzelmi jellegű érvelés veszi át, azonban az ügyek döntő többségében végül bírósági döntés tesz pontot a konfliktus végére. A felek sokszor nem értenek egyet a távolabbi következményekhez vezető folyamatok természetét, elsősorban negatív hatásait illetően. Magyarországon még mindig számtalan helyen kell szembesülni a szocialista múlt örökségével, a nem vagy csak részben és nem megfelelően felszámolt szennyezéssel, természetpusztítással, illetve ipari és bányászati tevékenységgel. Hazánkban a környeZeti esetek jelentős részében megjelenik a talaj és a vízbázisok fokozott kitettsége és védelmének szükségessége. Ezenkívül sok esetben szerepet játszik a fokozott területhasználat, a zöldterületek kisajátítása és felszámolása, akár a településeken belül, akár azokon kívül. Komoly terhet még jelent a szmog és a közlekedésből származó környezetterhelés növekedése, elsősorban a téli-tavaszi hónapokban, amikor a települési szmogkoncentráció mértéke a megengedett határértéke többszöröse lehet. Két ügy A hulladék akkumulátorok feldolgozása és biztonságos tárolása a rendszerváltás utáni Magyarország egyik kiemelt környezetvédelmi ügye volt, ugyanis a helyi lakosok rendszerszerűen tiltakoztak a tervezett beruházások ellen (Monok, Gyöngyösoroszi, Tatabánya, Komló) (Szántó 2008). Azonban az utóbbi években is több olyan eset felmerült, ahol egy milliárdos beruházás miatt alakult ki feszültség az érintett lakosság és a beruházó, valamint a döntéshozó között. Ilyen , állatorvosi ló eset" volt a Gödön létesített akakumulátorgyár ügye, ahol 2016 óta többféle konfliktus alakult ki a településen. Először maga a gyár telepítése miatt tiltakoztak a helyiek, mondván, nekik nem volt beleszólásuk az építésbe (a nyilvánosság nem megfelelő tájékoztatása, a partnerség hiánya). Ezt követően a környezeti konfliktusok esetében megszokott szennyezési formáktól való aggo
