Oldal 105 [105]
OCR
KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, TÁRSADALMI VÁLASZOK 103 ott gyorsétterem, illetve szupermarket épüljön. Nagyon sok esetben olyanok használják az adott, nagyobb településen meglévő infrastruktúrát, akik nem ott élnek, csak napközben, esetleg szabadidő eltöltésére érkeznek oda, és a dolguk végeztével hazautaznak. Mindez Zaj- és levegőszennyezést jelenthet a lakosoknak, akik az önkormányzat megnövekedett bevételéből hasznot nem látnak, az önkormányzat pedig sokszor később már nem érdekelt a beruházó által megvalósított projekt túlzott ellenőrzésében. Közismert és nagy port felkavart eset a garéi és hidasi hulladéklerakó telepek ügye. A lerakókba már az 1970-es évek vége óta szállított a Budapesti Vegyi Művek veszélyes klórtartalmú hulladékot (tetraklórbenzol-származék), amely a szakszerűtlen tárolás következtében elszennyezte a környék talaját, talajvizét és levegőjét. A lerakóból évtizedekig át jutott a szabadba a veszélyes klórvegyület, mire a cég megkezdte a környezet kármentesítését. A vállalat a probléma megoldásának jegyében egy szemétégető felépítését is tervezte a térségbe. A garéiak elfogadták a terveket a BVM által felajánlott kompenzációért cserébe, azonban a környék kistelepülései, valamint a híres bortermelő vidékek (Villány, Siklós) és turisztikai központok (Siklós, Harkány) lakosai erőteljes tiltakozásba kezdtek. A mozgalom hatására a tervezett hulladékégető végül nem épült meg, ugyanakkor a terület végleges rekultivációja is várat magára. A Greenpeace 2015-ös mérései szerint a rákkeltő kockázatú tetraklórbenzolok koncentrációja a talajvízben a normál határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké közel 1200-szorosa. A talaj és talajvíz veszélyeztetettsége miatt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség már 2002-ben kötelezte a BVM-et a lépések megtételére, azonban a rendezés a mai napig nem történt meg." Az érintettek (helyi lakosság, zöld civil szervezetek) többnyire különböző fejlesztések kapcsán kerülnek kapcsolatba a döntéshozókkal, mivel ezek szükségszerűen a környezet megváltoztatásával történhetnek (Kákai 2020). A fejlesztéspolitikai tervezésben az 1980-as évek végétől megjelentek a fenntartható fejlődés elemei, ahol a gazdasági növekedés önmagában nem érték, csak eszköz, ami optimális esetben nem vezethet sem a társadalmi értékek, sem a természeti és épített környezet egyensúlyának megbomlásához. A gazdasági növekedés elvének dominanciája a fejlesztéspolitikában alkalmazkodási kényszerpályákat hoz létre, melyek egyensúlytalanságot idézhetnek elő, a problémaspirál pedig megakadályozza, hogy a rendszer visszaállítsa a saját egyensúlyát. Az egyensúly megbomlása és tartóssá válása társadalmi és környezeti konfliktusokhoz vezet. A fejlesztéspolitikai tervezés nem csupán műszaki, hanem morális tevékenység egyben, ami az érdekkülönbségek mögötti értékkülönbségek feltárására és azok kiegyenlítésére törekszik, figyelembe veszi az adottságokat és a földrajzi, térségi, lokális sajátosságokat. Erre azért is szükség van, mert a technikai ismeretek Mérgek a határértékek több ezerszeresében Hidason és Garén — A Greenpeace nyilvánosságra hozta a kiperelt adatokat. Greenpeace, 2019.01.08. https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/3302/mergek-a-hatarertekek-tobb-ezerszereseben-hidason-es-garen-a-greenpeace-nyilvanossagra-hozta-a-kiperelt-adatokat/
