Oldal 105 [105]
KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, TÁRSADALMI VÁLASZOK 103
ott gyorsétterem, illetve szupermarket épüljön. Nagyon sok esetben olyanok
használják az adott, nagyobb településen meglévő infrastruktúrát, akik nem ott
élnek, csak napközben, esetleg szabadidő eltöltésére érkeznek oda, és a dolguk
végeztével hazautaznak. Mindez Zaj- és levegőszennyezést jelenthet a lakosoknak,
akik az önkormányzat megnövekedett bevételéből hasznot nem látnak, az ön¬
kormányzat pedig sokszor később már nem érdekelt a beruházó által megvaló¬
sított projekt túlzott ellenőrzésében.
Közismert és nagy port felkavart eset a garéi és hidasi hulladéklerakó telepek
ügye. A lerakókba már az 1970-es évek vége óta szállított a Budapesti Vegyi
Művek veszélyes klórtartalmú hulladékot (tetraklórbenzol-származék), amely a
szakszerűtlen tárolás következtében elszennyezte a környék talaját, talajvizét és
levegőjét. A lerakóból évtizedekig át jutott a szabadba a veszélyes klórvegyület,
mire a cég megkezdte a környezet kármentesítését. A vállalat a probléma meg¬
oldásának jegyében egy szemétégető felépítését is tervezte a térségbe. A garéiak
elfogadták a terveket a BVM által felajánlott kompenzációért cserébe, azonban
a környék kistelepülései, valamint a híres bortermelő vidékek (Villány, Siklós)
és turisztikai központok (Siklós, Harkány) lakosai erőteljes tiltakozásba kezdtek.
A mozgalom hatására a tervezett hulladékégető végül nem épült meg, ugyanak¬
kor a terület végleges rekultivációja is várat magára. A Greenpeace 2015-ös mé¬
rései szerint a rákkeltő kockázatú tetraklórbenzolok koncentrációja a talajvízben
a normál határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké közel 1200-szo¬
rosa. A talaj és talajvíz veszélyeztetettsége miatt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi
Felügyelőség már 2002-ben kötelezte a BVM-et a lépések megtételére, azonban
a rendezés a mai napig nem történt meg."
Az érintettek (helyi lakosság, zöld civil szervezetek) többnyire különböző
fejlesztések kapcsán kerülnek kapcsolatba a döntéshozókkal, mivel ezek szük¬
ségszerűen a környezet megváltoztatásával történhetnek (Kákai 2020). A fejlesz¬
téspolitikai tervezésben az 1980-as évek végétől megjelentek a fenntartható
fejlődés elemei, ahol a gazdasági növekedés önmagában nem érték, csak eszköz,
ami optimális esetben nem vezethet sem a társadalmi értékek, sem a természeti
és épített környezet egyensúlyának megbomlásához. A gazdasági növekedés
elvének dominanciája a fejlesztéspolitikában alkalmazkodási kényszerpályákat
hoz létre, melyek egyensúlytalanságot idézhetnek elő, a problémaspirál pedig
megakadályozza, hogy a rendszer visszaállítsa a saját egyensúlyát. Az egyensúly
megbomlása és tartóssá válása társadalmi és környezeti konfliktusokhoz vezet.
A fejlesztéspolitikai tervezés nem csupán műszaki, hanem morális tevékenység
egyben, ami az érdekkülönbségek mögötti értékkülönbségek feltárására és azok
kiegyenlítésére törekszik, figyelembe veszi az adottságokat és a földrajzi, térségi,
lokális sajátosságokat. Erre azért is szükség van, mert a technikai ismeretek
Mérgek a határértékek több ezerszeresében Hidason és Garén — A Greenpeace nyilvánosságra
hozta a kiperelt adatokat. Greenpeace, 2019.01.08. https://www.greenpeace.org/hungary/saj¬
tokozlemeny/3302/mergek-a-hatarertekek-tobb-ezerszereseben-hidason-es-garen-a-greenpea¬
ce-nyilvanossagra-hozta-a-kiperelt-adatokat/