Az elmúlt fél évszázadban egyre gyakrabban találkozunk olyan ügyekkel, melyek
a környezetünk megváltozása és tudatos átalakítása vagy rombolása kapcsán
kerülnek a viták előterébe. A környezeti konfliktusoknak nevezett jelenségek
megértéséhez először mindenképpen meg kell ismernünk a konfliktus kifejezést.
A konfliktus — a környezeti perspektívából vizsgálva — a természetes állapot
megváltozásából vagy megváltoztatásából fakadó feszültség, amely társadalmi
és/vagy politikai jellegű szembenállást és a feloldására adott válaszok esetében
eltérő irányú célokat feltételez. A 21. században a konfliktus kifejezést már nem
csupán fegyveres összecsapásként értelmezzük, hanem olyan tényezőként, amely
veszélyezteti a biztonságunkat, legyen szó akár a környezeti degradáció ered¬
ményekérnt létrejövő állapotról vagy a természetes erőforrások fogyásának kö¬
vetkezményeiről (Kacziba 2017: 105). A környezeti konfliktus minden esetben
a környezetünk megváltozásának vagy a megváltoztatására irányuló szándéknak
köszönhetően alakul ki. Általánosságban beszélhetünk globális, regionális és
lokális konfliktusokról, azonban minden egyes esetben kapcsolatot kell keres¬
sünk a környezeti változások és a társadalmi, politikai, valamint gazdasági fo¬
lyamatok között. A komplex konfliktusok jellemzője az az érdekellentét, amely
javakért és eszközökért folyik, az abban résztvevők pedig érdekeiket csak a másik
fél rovására érvényesíthetik (Fülöp 2018: 69. Mivel a környezeti terheltség és
szűkösség általában nem szűnik meg, sőt, súlyosbodik, ezért sok esetben a
konfliktus szereplői kiszélesítik az érdekérvényesítés körét, olyan eszközök
felhasználásával, melyek a diplomáciai nyomástól a zsaroláson keresztül az
erőszakig és a fegyveres konfliktusig terjedhetnek, sok esetben egymással is
keveredve (Gleick 1990; Homer-Dixon 1991; Libiszewski 1992; Lányi 2001; Glied
2013; Fülöp 2018; Deák 2021; Glied-Pánovics 2022). Még az is kérdésként jelenik
meg, hogy a környezettel összefüggésben felmerülő konfliktusokat környezeti¬
nek kell-e neveznünk, vagy egyszerűen olyan jellegű konfliktusnak, amelyben
jelentős szerepet játszik a környezeti tényező. Mivel 2022-ben már nyolcmilliárd
ember él a Földön, ez a kérdés alighanem irreleváns, ugyanis szinte nem létezik
már olyan politikai és gazdasági döntés, amelynek ne lenne környezeti hatása
és ezáltal konfliktusgeneráló képessége.
A kutatók és szakértők feladata az, hogy megtalálják és elemezzék a környezeti
konfliktusok kiváltó okait, lehetőség szerint megelőzzék azokat, és amennyiben
a konfliktus elkerülhetetlenné válik, csillapítsák annak társadalmi és környezeti