Page 95 [95]
= nz 2
ZÖLDTÖRTENELEMS 93
szempontjaböl az interdiszciplinaritäs hatärai a politikai €s kulturälis viszonyok,
mint például a városokon belüli hatalmi hierarchia, a háborúk, a nemzetépités,
a rezsimek működési módja vagy éppen a becsatornázott érdekek különbségei
és a tájjal kapcsolatos döntések közötti kapcsolatnál húzódnak. Fontos hangsú¬
lyozni azt is, hogy a környezettörténet mint szakterület az 1960-as években az
Amerikai Egyesült Államokban kifejezett társadalomkritikai éllel született.
A környezettörténeti irodalmat megalapozó , alapító anyák és apák", William
Cronon, Donald Worster, Alfred Crosby és Carolyn Merchant a környezeti viszo¬
nyokban, például a természetrombolással járó hatalomgyakorlás és kizsákmá¬
nyolás terheiben megmutatkozó egyenlőtlenségekre, a kapitalista gazdasági
rendszer és a táj közötti kapcsolatra, valamint az USA mint állam őslakosokkal
szembeni erőszakos fellépésének tájbeli és környezeti hatásaira fókuszáltak
(Eszik 2021; Cronon 2021; Merchant 2022). Ezt a személetet erősítette a környe¬
zettörténet és a posztkoloniális kritika találkozása is, amely Dél-Ázsiában az
1990-es évek végére már jelentős szakirodalmat és vitákat eredményezett.
E kritika legfontosabb eredménye, hogy számos példán és régión mutatta be a
, nyugati" tudományos és a , bennszülött" nem tudományos tudásformák közötti
kapcsolat jelentőségét. Az derült ki, hogy a tisztán nyugatinak gondolt felfede¬
zésekben nagyon is fontos szerepet játszottak a nem nyugati, ,bennszülött"
szakértők, illetve a közösségek.
Összességében akkor is elérkezettnek láthatnánk az időt a történeti gondol¬
kodás és a környezettörténeti kutatás szintézisére, ha mindezt a tudást nem
lenne indokolt egy veszélyes és kiszámíthatatlan korszak, az antropocén kere¬
tében is értékelnünk. Ha az antropocén korszak jegyében fogalmazzuk meg,
hogy mi is a történelem lényege, akkor a politikai hatalom vagy az emberi tár¬
sadalom és kultúra története helyett az energiahasználati módok, az élelmi¬
szer-termelés és -ellátás, az emberi testre és annak képességeire vonatkozó el¬
gondolások, a környezetvédelem, valamint a válságérzet hatalmi viszonyokban
és létezett alternatívákban gazdag történetét mint az anyagokkal és élőlényekkel
való kölcsönhatást kutatnánk és írnánk le. A humán környezettudományi meg¬
közelítés ezek közül az alternatívákat, valamint az anyagok és élőlények jelen¬
tőségét húzná leginkább alá. Ez sokkal inkább új szintézis lenne, mintsem a
korábbi tudás elutasítása. Az új keretben a korábbi történetelméletből azonban
az emberközpontúságot a természeti és kulturális jellemzők hibrid megjelenési
módjára cserélnénk, s a kutatási kérdéseknek el kellene hagyniuk azt az expli¬
cit és implicit felfogást, miszerint az emberi gazdagság és befolyás jelentik az
ünneplésre okot adó győzelmet. Mindez tehát a köztudomású információk kor¬
rekcióját, az elbeszélt történetek útján létrehozott új emlékezeti elemeket és
kötődéseket, valamint a források virtuális újragondolását, gondolati újrarende¬
zését, kvázi új levéltárak létrehozást jelenti. Vagyis a humán környezettudomá¬
nyi szemléletben végzett történeti kutatásokban is megtalálnánk a történeti
gondolkodás fent vázolt alapelemeit.