Page 92 [92]
90 — BALOGH RÓBERT
rendező Kukoricasziget című 2014-es filmje. Bodovics Éva Miskolccal kapcsolatos
kutatása arra figyelmeztet, hogy az árvízi katasztrófa is hibrid. Az árvizeket gyak¬
ran átgondolatlan építkezés vagy vízelvezetés váltja ki, hatásuk pedig alapvetően
átalakíthatja egy terület társadalmi viszonyait, gazdasági tevékenységét és persze
infrastruktüräjät (Bodovics 2022).
Az erdők közép-európai valósága összetett, az erdő korántsem a vad, érintet¬
len rengeteg. A településektől elérhető, néhány tíz kilométeres távolságban levő
erdőket az emberi tevékenység folyamatosan formálta, s ez a hatás a modernitás
korának mérnöki erdőgazdálkodásáig sok esetben növelte a biológiai sokféle¬
séget (K. Németh — Máté 2020; Szabó 2005; Molnár et al. 2022). Ráadásul az erdei
munkák során az erdőkben is érvényesült a társadalmi hierarchia. Ez utóbbira
kiváló példa a Debrecen környéki vákáncsosok esete, akik erdő- (elsősorban
akäc-) telepítő munkásként egyre szigorodó feltételekkel éltek tököt termesztve
és néhány állatot tartva a város körüli erdőkben a 20. század első néhány évti¬
zedében (Balogh I. 1936).
Az elmúlt évtizedben a történeti gondolkodást átformáló eredmények között
az antropocén korszak létének felfedezése eredményezheti a legradikálisabb
átalakulást. A szó jelentése: recens emberi réteg. Ugyanis, a természettudomanyok
jelenlegi állása szerint, az emberi tevékenységek nyomán olyan mértékben ala¬
kultak át a földi életfeltételek, s ezek evolúciós, kémiai és fizikai nyomai olyan
markánsak és visszafordíthatatlanok, hogy ezt összességében már új geológiai
korszaknak kell tekinteni. A változások a jelenleg élő fajok nagy többsége szá¬
mára akár a kihalást is okozhatják. Az emberiséget elsősorban az időjárás kiszá¬