Page 86 [86]
OCR
84 BALOGH ROBERT magától értetődőnek vett összefüggés. Előfordulhat az is, hogy figyelembe nem vett tényezők tűnnek elő. Köztudott például, hogy a jelenlegi Magyarország területén levő erdők az ország teljes művelhető területéhez képest számított aránya 1920 és 2020 között közel megduplázódott. A Magyarország nemzeti atlasza a növényzet történeti változásait bemutató térképeinek megrajzolását előkészítő kutatási program arra jutott, hogy több tíz ezer éves időtávban jelentős mértékben változott ugyan a jelenlegi országterület növényzete, az utóbbi kétszáz évre ugyanakkor az előhelyek egyértelmű és gyorsuló pusztulása jellemző (Biró-Molnár—Öllerer-Demeter-Bölöni 2022, Molnär-Kiräly-Fekete 2018). Ebből adódna az az elképzelés, hogy az erdőterület a mai Magyarország területén a honfoglalás és 1920 előtt folyamatosan csökkent, mígnem elért egy rendkívül alacsony értéket. A történeti valóság azonban ennél sokkal összetettebb (Bartha 2000, Konkoly-Gyurö-Baläzs 2010). Az erdőgazdálkodás és a többi gazdálkodási forma közötti összefüggés miatt a ma erdőnek és mezőgazdasági területnek tekintett térségek aránya a korábban feltételezettnél gyakrabban és drasztikusabban változott meg az egyes települések határában. Szakács László kataszteri térképekre vonatkozó elemzései szerint például Zala megye területén a 19. század második felében a katonai felméréseken erdősnek jelölt területek a 18. század második felében számos esetben legelők vagy gyümölcsösök is lehettek. Sőt, a középkori oklevelek határjelölései alapján az Árpád-korban is hasonló volt a helyzet (Szakács 2012). A települések közelében igen fátlan időszakok és visszaerdősülések követték egymást, utóbbiak a korábbi tájhasználat vagy települések nyomait jelentős részben eltüntethették (K. Németh — Mâté 2020). Mäsrészt, az etnobotanikai és erdétürténeti kutatások számos gazdálkodás útján létrehozott erdőtípust azonosítottak a jelenlegi Magyarország területén, vagyis az erdő szó jelentése korántsem egynemű (Szabó 2002; 2005; Varga et al. 2017; Molnär-Erdélyi-Hartdégen-Biré— Pânya-Vadäsz 2022). A tudatos emberi tevékenység által átalakított erdők — erdőkertek - jelentőségére a kutatók más földrészek esetében szintén egyre nagyobb hangsúllyal mutatnak rá (pl. Sri Lanka, Kôzép-Amerika, Amazonas-medence). Az erdők és emberi közösségek kölcsönhatása globális történet. Ezen belül érdemes kiemelni egy, a globális eszmetörténethez is kapcsolható fordulópontot. A modern kori magyarországi környezettörténet szempontjából fontos szerepe van a jobbágyfelszabadítás újraolvasásának is. A kifejezés jelentése a 19. század eleji-közepi liberális értelmezésben és szándékok szerint a társadalom felszabadítása a jobbágyi kötöttségek alól, ami egyben milliók magántulajdonhoz és így állampolgári mivolthoz segítése is. Ebben az értelemben szerepelt az 1848. március 15-i 12 pont közötti is. Az 1848 tavaszán a forradalmi és alkotmányos viszonyok között végül megvalósítani szándékozott, majd az 1850-es évek centralizált viszonyai között lassan kibontakozó formában megvalósult jobbágyfelszabadítás azonban korántsem csak a polgári szabadságot jelentette. Azt az agrártörténeti kutatások már az 1960-as években világossá tették, hogy a jobbágyfelszabadítás a paraszti életformát is átalakította. A volt jobbágyi földek elválasztása azt is jelentette, hogy megszűnt a közösen művelt földek és tájelemek
