Seite 71 [71]
VALLÁS ÉS ÖKOLÓGIA 69
A gondozás-gondoskodás kérdése kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Ennek
értelmében az ember érdekében végzett gondoskodás vallásos kötelessége nem¬
csak kiterjeszthető a természetre is, hanem egyenesen kötelező is kiterjeszteni
rá. A társadalmi igazságosság elve megjelenik a teremtésről való gondoskodásban
és az ökoigazságosságban, oly módon, hogy a hívek összekapcsolják a hagyo¬
mányos szolgálatot a környezetvédelemmel. Ahogy Ferenc pápa fogalmaz, nem
lehet lelki egészség társadalmi igazságosság nélkül, és nem lehet társadalmi
igazságosság egészséges ökoszisztémák nélkül (idézi Hubbell-Ryan 2022: 131.
A pásztor-szerep, a gondozás vallásos tézise pedig párhuzamba állítható a tudo¬
mányos törekvésekkel, például azokkal a geomérnöki törekvésekkel, amelyek
a Föld ember által megzavart működését igyekeznek a tudomány és a techno¬
lógia segítségével visszaállítani (uo. 134).
Ez a párhuzam újabb bizonyítéka annak is, hogy a humán környezettudomány
számára a vallás vizsgálata kikerülhetetlen: az egymástól látszólag távol álló
tudományos munka (geomérnökök) és vallásos világkép egymást erősítheti,
közelítésüket, egymásra találásukat pedig a diszciplínákon túllépő humán kör¬
nyezettudományos szemlélet nagyban segítheti.
Az ma már általánosan (bár nem teljeskörűen) elfogadott, hogy a kortárs
környezeti krízis megoldásához a tudomány, a technológia és a politikai akarat
egyértelműen szükségesek. De sokan megkérdőjelezik, hogy ez elegendő lenne,
úgy vélik, hogy a fenntartható jövő érdekében a paradigmaváltás, az emberi
tudat és viselkedés átalakítása elengedhetetlen. Egy új világkép, a környezettu¬
datos etika, a vallás, a spiritualitás lényeges szereppel bírnak ebben az átalaku¬
lásban: fontos kritikáját adják a modern fogyasztói társadalomnak és alternatív
viziöt kinälnak a jö Eletröl (Tucker-Grim 2017; Hubbell-Ryan 2022: 137).
A Hubbell-Ryan szerzőpáros szerint az ökológia iránt érdeklődő vallásos em¬
bereknek három alapvető kérdést kell feltenniük:
, 1. Hogyan értelmezhetők újra a hagyományos szentírások, tanítások, rituálék
és hiedelmek a környezeti etika támogatása érdekében?
2. Hogyan lehet visszahelyezni a kánonba a marginalizált, apokrif és figyelmen
kívül hagyott, a környezeti etikát támogató szövegeket és tanításokat?
3. Hogyan alakíthatók ki olyan, a vallási hagyománnyal összhangban álló új
hiedelmek, értékek és gyakorlatok, amelyek támogatják a környezeti etikát?"
(Hubbell-Ryan 2022: 138.)
Ugyanők azonban - más kutatókra is hivatkozva, lásd Rigby 2017; Simkins
2018 — arra is figyelmeztetnek, hogy politikai, gazdasági és társadalmi átalaku¬
lások nélkül pusztán az eszmék nem változtatják meg automatikusan a világot
(Hubbell-Ryan 2022: 139).
Vallás és környezetvédelem témában rengeteg irodalom és aktivitás jelent
meg az utóbbi évtizedekben a tudósok, teológusok, gyakorló szakemberek ama
felismerésének köszönhetően, miszerint a környezeti kérdésekben tájékozott
hívek és a környezetvédelmi munka újrafogalmazása fontos szereppel bír a
kortárs környezeti krízis kezelésében.