Seite 39 [39]
KÖRNYEZETFILOZÓFIA 37
Ezt a szemlélet kritizálják a környezetfilozófia előtörténetének kulcsszövegei.
A szakirodalom ezek közül elsőként a nagy klasszikust, Henry David Thoreau
(1817-1862) amerikai író Walden, or Life in the Woods című munkáját említi
(Thoreau 1854). A Walden úgy került be a környezetfilozófia történetébe, mint
az a könyv, ami lerakta a modern környezetfilozófia alapját (Hubbell-Ryan 2022:
116). Thoreau két éven at a Walden-tó partján élt úgy, hogy saját maga teremtette
meg létfeltételeit (házát, élelmét stb.), és a fizikai munka mellett elmélkedéssel,
a természet megfigyelésével és írással töltötte napjait. Ily módon a könyv az
önkéntes egyszerűség naplója és a társadalomból való kivonulás krónikája is.
Őt tartják az első amerikai környezetvédőnek, továbbá a polgári engedetlenség
filozófiai megalapozójának (ásd: A polgári engedetlenség iránti kötelességről,
2008). A környezetfilozófia előtörténetéből kiemelkedik Thoreau mesterének,
Ralph Waldo Emersonnak (1803—1882) 1836-ban megjelent Természet című
könyve, illetve John Muir (41838—1914) Első nyaram a Sierrában (1911) című
műve. Mindkettő a természet immanens jogait és az emberiségnek a természeti
környezet iránti kötelességét tárgyalja.
A 20. század közepének és második felének alábbi munkái már a környezetfi¬
lozófia kiteljesedésének idejére tehetők, és a korban már aktív zöldmozgalom
is motivalta 6ket, arra is reflektaltak. Aldo Leopold (1887-1948) úgynevezett
Föld-etikájának? alaptézise, hogy az ember a földi életközösség egyenrangú tagja
és nem elnyomója, a természet nem dolog és nem tulajdon, az etikai közösség
fogalmát pedig ki kell terjeszteni a teljes ökoszisztémára. Hangsúlyozza, hogy a
természet szeretete nemcsak érzelmi, hanem intellektuális folyamat is, aminek
alapja az ökológia tudatosság és a lelkiismeret (lásd Tóth 2005: 126-138).
A 20. századi környezeti irodalom valószínűleg legismertebb könyvét Rachel
Carson írta meg, Néma tavasz (Silent Spring, 1962) címmel. Carson víziója az
ipari mezőgazdaság hatására teljesen eltűnő madarakról természetesen nemcsak
a madarakról szól, hanem az emberről, ember és természet viszonyáról, ember
és természet egészségének szoros kapcsolatáról és így tovább. A Néma tavaszt
a szakirodalom úgy tartja számon, mint azt a könyvet, ami széles körben meg¬
értette az ökológiai válság jelenlétét és mibenlétét, és ösztönzőleg hatott a cse¬
lekvésre (asd Guha 2000).
De legaläbb ekkora hatäsa volt Garrett Hardin kézlegel6k tragédiäja-példä¬
zatának is (Hardin 1908; részletesen lásd e könyv , A közlegelők tragédiája és
komédiája" című tanulmányát Takács-Sánta András tollából), vagy Donella Mead¬
ows és munkatársai munkájának, A növekedés határainak (The Limits to Growth,
1972; magyarul: 2005). Mindkét könyv a túlnépesedés és a természeti erőforrá¬
sok kifogyásának veszélyét taglalja.
A környezetfilozófiához vezető utak között érdemes még megemlíteni az állati
jogok mozgalmát, annak filozófiai-etikai alapjait. Az állati jogok elgondolásának
egyik alapját az állatok érző, szenvedésre képes lényekként való értelmezése
2
2 A Fold-etika terminus Leopold Sand County Almanac (1949) című könyve utolsó fejezetének
címéből ( The Land Ethic”) szarmazik.