Seite 238 [238]
rom területet járt be." Először a hegység keleti szélét tanulmányozta, majd meg¬
mászta a Lomnici-csúcsot, végül eljutott a Krivánra is. Első útja a Zöld-tóhoz (Zelené
pleso) vezetett. Augusztus 4-én ismét visszatért ide, de nem a kényelmes úton, hanem
a Belai-Tätra (Belianske Tatry) iränyäböl. Äthaladt Vaskapun (Skalné vrata), majd
a gerincen folytatva útját a Homlokoson (Bujächi vrch) és az Elülsé Meszärszeken
(Predné Jatky, Fleisch Bank) keresztiil ért el a Zold-tohoz.
Augusztus 5-En indult a Kesmärki-csücs (KeZmarsky Stit) meghöditäsära. Leirä¬
sából nem lehet pontosan követni útját, de valöszinü, hogy a Nagy Papirus-völgyön
(Velka Zmrzlä dolina) át akarta a csúcsot megközelíteni, ?? ám az időjárás ezt nem
tette lehetővé. Másnap a Fleisch Bankot kereste föl, majd három nap múlva Hans
Gross-szal, a vármegye legjobb zergevadászával a 2230 m magas Fehér-tavi-csúcs
(Jahnaci Stit) megmászására indult; sikerül meghódítaniuk, s ma őket tekintjük a
csúcs első ismert megmászóinak.
Ezt követően pár napra visszatért Késmárkra, majd augusztus 14-én elindul a
Lomnici-csúcsra (2632 m). Felsőerdőfalváról (Stará Lesná) a Glattstein (Simakő)
érintésével érték el a Kis-Tarpatak végénél lévő gránittömböt, s ott éjszakáztak. Má¬
sodik táborhelyük a Tüzelőkő (Ohnisko) sziklabarlangjánál volt, s innen augusztus
17-én indulnak el kísérőivel a Lomnici-csúcs felé, amit rossz időben végül is elértek.
A csücs elsö ismert megmäszöjänak Robert Townsont tekintik.
A Krivän (2494 m) meghódítására Vazsecről (Vazec) indult el a korábban meg¬
ismert nagyszalóki (Velky Slavkov) luteránus lelkész társaságában. Bár nevét nem
említi, tudjuk, hogy a botanizáló Mauksch Tamásról (1749—1832) van szó, aki később
tätrai gyüjtöütja sorän Kitaibel Pälnak (1757-1817) is segítségére volt.? Nagyszalók¬
röl Batizfalväan (Batizovce) és Csorbán (Strba) keresztiil Vazsecre (Vazec) utazik. A
csúcsra végül csak szolgája kísérte fel, bár, mint megállapította:
, Azon hegyek közül, melyekkel az itteni túrám során találkoztam, a legtöbbet
sokkal nehezebb volt megmászni, mint ezt".
Külön kell szólnunk Townson barometrikus magasságméréseiről."! Még Lőcsén ta¬
lálkozott egy bizonyos Gordon báróval, a postamesterrel, aki, mint megjegyzi, hosszú
évek óta végez légnyomásméréseket.?? Az ő mérései alapján számítja ki Lőcse tenger¬
szintfeletti magasságát, s Késmárkon maga is vásárol egy barométert, amivel számos
magasságmérést végez. A barométerállásokat csupán grafikusan adja meg, könyve
szöveges részében mindössze a kiszámolt magassági értékeket közli yardban. Egy
7 A szerző köszönetét fejezi ki Lőcsei Józsefnek és Neidenbach Ákosnak Townson tátrai útjának
pontosításában nyújtott segítségükért.
28 Pınczes 1999
2° Nacy M. 1999
Townson 1797, 376.
Townson barometrikus magassdgméréseirél részletesen lasd SZAFLARSKI 1972, ROZSA P. -Tar 1999.
Nevezett Gordon báróról nincs bővebb ismeretünk, de minden bizonnyal azonos azzal a Cordon báróként
említett személlyel, akinek hagyatéka a lőcsi gimnázium könyvtárába és , physikai múzeum"-ába került
(Kuperz 1896).
30
31
32
236