Seite 237 [237]
hegy zsombolyairól.? Az e barlangokban végzett hőmérséklet-mérései, melyek a mai
értelemben vett barlangi mikroklíma-méréseknek tekinthetők, valószínűleg az első
ilyen jellegű magyarországi vizsgálatok. Innen Rozsnyó, Szomolnok, Igló és Lö¬
cse érintésével Késmárka utazott, majd Horváth-Stansith Imre (1741-1801) Szepes
vármegye alispánjának (1790-1792) sztrázskai kastélyában vendégeskedett. Lőcsén
kellemetlen kalandban volt része: mivel francia kémnek nézték rövid ideig föltartóz¬
tatták, s csomagjait is átkutatták.
Ezt követően hosszabb kirándulást tett a Magas-Tátrába (könyvében a , Kárpáti
Alpok? nevet használja), s több csúcsot is megmászott.2? Útját — egy rövid wieliczkai
és krakkói kitérő után — a selmeci bányavidéken folytatta, majd Garamszentbenede¬
ken, Nyitrán és Nagyszombaton keresztül Pozsonyba ment. Néhány napos pozsonyi
tartózkodást követően hagyta el Magyarországot, s október közepén érkezett vissza
Bécsbe. E mintegy féléves utazás alatt igen tekintélyes távolságot, mintegy 2000 km-t
tett meg az akkori Magyarországon, s ehhez adódik még a körülbelül 400 km-es
lengyelországi kirándulása a híres wieliczkai sóbányákhoz.?
Könyve, amellett, hogy alapvető természettudományos mű, színes és élvezetes
beszámoló a korabeli Magyarország társadalmi-gazdasági viszonyairól, s így forrás¬
értékű munka. Pontos megfigyeléseit és leírásait a történettudomány, a néprajz és a
tájkutatás is nyilvántartja és hasznosítja."
Tudománytörténeti szempontból a későbbiekben bemutatandó tokaji-hegységi mi¬
neralógiai beszámolója mellett a Magas-Tátrában tett megfigyelései és mérései (ennek
köszönhetően az irodalomban a Tátra-kutatás egyik úttörőjeként tartják számon),
a könyve Appendixeként közölt rovartani és botanikai listái, valamint a mellékelt
Magyarország térkép talán a legkiemelkedőbbek.
Kirándulások a , Kárpáti Alpokban"
Townson 1793. július 25-e körül érkezett Késmárkra, de a tartós rossz idő miatt csak
július legvégén vagy augusztus elején tudta elkezdeni rendszeres kirándulásait. Há¬
21 DENES 1970.
22 Rozsa P.-Tar 1999.
3 Tátrai ütjärölläsd Pıncz£s 1999
4 ‘Townson ütvonaläröl läsd Gy6rrry K. 1991, R6zsa P—KasetyAxk 1999 és Papp 2002. A Townson ältal
érintett és emlitett helységek nevtärät Rözsa P.-KASELYÁK 1999 közli. A wieliczkai söbänyäkhoz tett
kiränduläsäröl läsd SZEkELY-Wöjcık 1999.
A teljesseg igenye nelkül: Makay A. 1943, JESZENSZKY 1972, ANTALFFY 1975, GyörFry K. 1991, Kıss
Ä. 1991, Papp G. 1994, KosAry 1996, Torrens 1997, Batassa IvAN 1998, NyıLas 1999, BALASSA
IvAn-DAnkö-FELFÖLDI-FLÖRIAN-HALA-KIsBÄN-TÄTRAI 1999, RözsA P. 2000, HALA 2001, Rózsa
P. 2008, Rózsa P. 2010, KöKÉNY 2013, HÁLA 2014a, KÖKÉNY 2018.
26 SEIDEL 1908; SZAFLARSKI 1972
25
235