cedarabokból álló breccsa volt, melyben jól észre lehetett venni ezek selymes fényét,
bár alig rendelkezett annak jellegzetes szálas szerkezetével. A kőzetet nagyrészt ez
építette föl, s ehhez kisebb mennyiségben szürke, üveges szurokkő keveredett, s e
kettő fokozatosan egymásba ment át. Úgy tűnt, hogy e negyedhüvelyknyitől a gom¬
bostűfejnyi nagyságig terjedő darabokat ugyanilyen jellegű vékony, üveges köpeny
cementálja. Néhány olyan réteg, mely csak kisebb darabokból állt teljesen olyan volt
mint egy homokkő, s találtam egy mindössze körülbelül félhüvelyknyi vastag réte¬
get is, amit könnyen összetört kvarcnak nézhetne az ember. Acéllal megütve szikrát
adott. A helyzet azonban ezúttal is az, hogy e kőzet alkotói bár a szemnek igen hete¬
rogéneknek tűnnek, tulajdonságaik tekintetében nem azok. A forrasztócsőben mind¬
egyik jelentősen megduzzad, s fehér salakká válik. E kőzetek mellett találtam né¬
hány hamuszütke színű, üveges szurokkő blokkot, melyek pumicbe mentek át. Egyes
részeken, főként ha egy adott irányban törnek el, egyáltalán nem mutattak szálas
szerkezetet, ugyanakkor más részeiken ez meglehetősen jól látható volt. Szétszórtan
adulár parallelepipedonok fordultak elő benne, s gondos tanulmányozás után néhány
fekete csillämot is fel lehetett fedezni. Egy másik típus sokkal inkább pumiceszerű
volt, a deformált szálas szerkezet itt is ott is feltűnt benne. Ez is tartalmazott kevés
adulart es fekete csillämot, valamint átlátszó kvarc (?) szemcsécskéket.
Ez egyik kiränduläsom sorän, miközben a telkibänyai särga opält kerestem, egy
jáspisérre bukkantam, de a jáspis szurokkőhöz kapcsolódott. Egyik darabjának kö¬
zepén kicsiny Zejopált találtam, mely bizonyos mértékű zűzzel is rendelkezett. Ez az
elhelyezkedés megegyezik azzal, amelyet Fichtel úrnak a telkibányai opállal kapcso¬
latos beszámolójában megad. A Kassára vezető úton petrosilexből, vagy a petrosilex
és a kalcedon között álló valamiből, álló nagy blokkok találhatók, melyek igen sok
megkövült növényi maradványt tartalmaznak. Az egyik tömbből egy megkövült fa
közel féllábnyi hosszú és egy hüvelyknyi átmérőjű darabját ütöttem le. Szálas szerke¬
Zete rendkívül jól látható volt.
Telkibányán csak egy napot töltöttem, s az érkezésemet követő estén elindultam a
két állomásnyi távolságra lévő Kassára. Mivel nem jutottam lovakhoz, arra kénysze¬
rültem, hogy ökörfogattal utazzak. Azt hiszem, egy szegény halandó számára nincs
annál nagyobb secazura? e földi siralomvölgyben, hogy kénytelen lassan haladni,
amikor nagyon sietne. Amellett, hogy ezek az állatok igen lassúak, azt is megmu¬
tatták, hogy gondolkodásuk igencsak más volt mint az enyém: megálltak, mikor azt
szerettem volna, hogy menjenek, s mikor balra akartam térni, ők jobbra fordultak. A
makacsságuk odáig fajult, hogy az már a kocsit is veszélyeztette, de az én nyakamat
nem, mert úgy gondoltam, hogy jobb lesz, ha saját biztonságom érdekében a kocsi
mellett gyaloglok. Nem áll szándékomban, hogy még egyszer az életben szarvasmar¬
hákkal tegyek meg egy postautat. Félúton, némi nehézségek árán, ökreimet lovakra
99 (ol) bosszúság, gyötrelem