Oldal 67 [67]
alakúak, ritkábban hosszúkásak, de a különféle felületi benyomódások kö¬
vetkeztében mindig alaktalanok. A legömbölyített élű poligonális darabok
is az ujjaink között óvatosan kerekre formált gyanta- vagy agyagdarabok¬
ra hasonlítanak, de külsőleg mindegyik igen sima és fényes, s úgy tűnik,
mintha korábban olvadt állapotú lett volna. A sötétebb színű sávok nem
párhuzamosak a kavicsoknak sem a hosszabb sem a rövidebb átmérőjével,
hanem eltérnek azoktól, s bármilyen irányúak lehetnek. Ha a követ eltörjük,
a törés nem e látható sávok irányai mentén történik, hanem, meglehetősen
esetleges módon, határozatlan töredékek és konkáv-konvex szilánkok jön¬
nek létre, hasonlóan a lágy üveghez (weiches glass). A peremek és a sarkok
egy kicsit tényleg karcolják az üveget, de gyorsan elkopnak. A kavicsok igen
változatos méretűek, a mustármagnyi vagy mákszemnyi nagyságútól a mo¬
gyorónyiig terjednek, elvétve még nagyobbak is lehetnek, sőt néha majdnem
akkorák mint egy dió. E teljesen az üveges kvarcra emlékeztető megjelenésű
anyag a mérsékelt vörös hevítés során, vagyis a forrasztócső előtt, bár kisebb
mértékben, de szintén fehérré és habossá kezd válni, s apumexhez hasonló
finom anyaggá alakul, mely körömmel benyomható. Úgy tűnik, hogy a he¬
vítés során fehér foszforeszkáló fényt bocsát ki. A salakosodás aligha haladja
túl a negyedvonásnyi"" mélységet, s a belső rész kemény és átlátszó marad:
ha ezt eltörjük, hevítésve az összes töredék ugyanazt a megjelenést mutatja.
A külső részek általában összetöredeznek és szétpattogzanak mielőtt még
átmennének a vörös izzáson."
, A másik típusnak, mely Allegretti® seborvos alábbi megfigyelése sze¬
rint a hegység különböző részein megtalálható, az előzővel megegyező
alakja van. Általában nagyobb és keményebb, meglehetősen átlátszatlan,
többé-kevésbé sápadt vagy mély téglavörös színű, sűrűbben vagy ritkáb¬
ban fekete foltokkal és pettyekkel tarkított, s olyan erezett vagy recézett,
mint egy mandula. Rendkívül hasonlítanak a márványozott zománcra, az
egyik oldaluk gömbölydedebb, a másik nyomottabb (konkáv-konvex), s az
élei lekerekítettek mint az olyan olvadt anyagnak, melyet kis üregekbe vagy
lyukakba öntöttek. Acéllal megütve az előző anyagnál jobban szikrázik, s
a legerősebb kalapácsütésnek is ellenáll. Forrasztócső alatt a külsejük jelen¬
tős kiterjedés nélkül az átlátszó példányoknál tapasztaltnál jobban hajlamos
gyöngyszerűvé vagy fehéressé válni, s ez a salakos felszín aztán pikkelysze¬
rűen könnyen leválik. Ezek tehát e figyelemreméltó kő, s az azt tartalmazó
még figyelemreméltóbb hegységalkotó kőzet külső tulajdonságai. A követ¬
kezőkben szó szerint közlöm Lowitz úr kémiai elemzését. Míg nem kapom
% 1 vonás (UK) = 1/12 hüvelyk, azaz 2,11 mm.
55 Pietro Allegretti (?—?), olasz seborvos , Joseph Billings (1758 k.—1806) orosz szolgálatban álló angol
tengerész és felfedező 1785-1794-es, az Északkeleti Átjáró kutatását célzó expediciójának résztvevője.
65