Oldal 66 [66]
füsttopázként adták el azokat. Mindazonáltal Steller Mineralógiai Megfi¬
gyeléseiben nem találtam említést róluk, noha e szerző járt ott, s más figye¬
lemre méltó dolgokról beszámol." A finom leveles hegységalkotó kőzet néha
olyan kis gömböket alkot, melyek más kőzet anyagú nucleusokat egyálta¬
lán nem tartalmaznak, hanem egészen a középpontjukig egymást borító
konkáv héjakból állnak. Másutt azonban a fent említett, s a következőkben
jellemzésre kerülő kavicsokat veszik körül, melyek azzal az igen figyelem¬
re méltó és föltűnő tulajdonsággal rendelkeznek, hogy a forrasztócső alatt
némi zajjal kísérten a timsóhoz és a boraxhoz hasonló gyorsasággal föl¬
puffadnak, s finom, fehér, gyöngyfényű és porló anyaggá alakulnak át. Ha
növeljük a légáramlatot, nő a térfogat egészen addig, míg igen szivacsos
nem lesz, s akkor ezeket már semmi módon nem lehet üveggyönggyé ala¬
kítani: sem folyósítószerrel, sem anélkül. Egyes darabok összetöredeznek és
szétpattogzanak még a vörös izzás előtt, másoknál ez nem tapasztalható. A
tűz e sajátos hatása, valamint a savakban mutatott teljes oldhatatlanság kel¬
tették föl először a figyelmemet ezen anyag iránt, s ez késztetett arra, hogy
megkérjem Lowitz®? gyógyszerész urat, akadémiánk tagját, az anyag kémi¬
ai elemzésének elvégzésére, amit, a pudingkőben"? tapasztalthoz hasonló
mennyiségben előforduló nagy és kis kavicsok leírását követően, mellékelni
fogok."
, A nekem eljuttatott példányok alapján e kavicsoknak két fajtája van. Az
egyik éppen olyan mint a füstszínű, közönségesen topáznak nevezett kris¬
tályok a víz által fényesre csiszolt darabjai, s első pillantásra annak is látszik.
Ám csiszolás közben azonnal kiderül, hogy annál sokkal puhább, s könnyen
törik. Reszelővel csiszolható, ha acéllal ütjük meg lepattogzik, azonban, ha
egy éles részét ütjük meg vele, akkor szikrát ad. Mindazonáltal egy kala¬
páccsal nagy erővel ráütve aligha lehet széttörni. Sokuk egyformán tiszta,
sárgás füstszínűen áttetsző, ami a nagyon kis példányokon alig vehető észre.
Más példányokon noha finom, de nagyon jól látható sötétebb, kormos füst¬
színű sávok vagy csíkok vannak. Ezek a többé kevésbé apró, s meglehető¬
sen párhuzamos sávok végighaladnak az egész darabon; egyes példányokon
gyakoribbak és sűrűn egymás mellett helyezkednek el, másokban ritkábbak,
s követ többé-kevésbé zavarossá teszik. E kövek egyikének az oldalán, kö¬
zel a felszínhez, egy ovális, görbült felületű, vékony levélre hasonlító kor¬
mos folt található. E kavicsok általában szabálytalan kerekded vagy ovális
41 Georg Wilhelm Steller (1709-1746), német orvos és természetbuvar, Vitus Joanssen Behring (1681-1741)
második kamcsatkai felfedezőútjának résztvevője. Feljegyzéseit Pallas rendezte sajtó alá: STELLER—
PazLas 1793.
62 Johann Tobias Lowitz (1757-1804), neves német kémikus és gy6gyszerész, 1767-t61 Oroszorszägban élt
és alkotott.
6 A beágyazó mátrixtól élesen elütő színű, lekerekített kavicsokból álló konglomerátum.
64