Page 164 [164]
162 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ...
tényezők szerepének értelmezése kapcsán a holisztikus stratégiai megközelítés
hiányát érzékelhetjük. Az esetelemzés is alátámasztja ezt a feltételezésünket,
hiszen a digitális fejlesztési terv kapcsán is elsősorban egyéni pedagógiai kompe¬
tenciákra, felhasználási lehetőségekre építenek. A szervezeti szintű tervezéshez
elengedhetetlen olyan infrastrukturális és egyéb erőforrások (pl. rendszergazda,
oktatástechnikus, digitális pedagógiai asszisztens) biztosítása, amely lehetővé tenné
egy komplex, szervezeti szintű digitális architektúra kialakítását. Egy intézményi
szintű tanulásmenedzsment rendszer, tudatosan kiválasztott digitális megoldásokra
való előfizetés, közös feladatbank, integrált megoldások alkothatnák a stratégia
alappilléreit, amelyhez kapcsolódhat célzott kompetenciafejlesztés is. A kutatá¬
sunk keretében elsősorban a tanulás-tanítás területét érintő digitális pedagógiai
innovációkra fökuszältunk, de ugyanügy fontos kiterjeszteni agondolkodäsunkat
a szervezeti innovációk, a munkavégzési folyamatokra vonatkozó digitälis inno¬
vációk területére is. Egy ilyen rendszerben lehet például jól kiaknázni a tanulás
analitika lehetőségeit is, amelyhez kötődően az adatkultúra, az adatokra épülő
pedagógiai döntéshozás területét lehetne fejleszteni.
A kutatási kérdéseink megválaszolása alapján összegezzük a kutatás leg¬
fontosabb előremutató tanulságait a digitális transzformáció oktatási szektorra
gyakorolt hatása kapcsán.
4.4. DISZKUSSZIÓ ÉS TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK
Kutatásunk keretében a digitális transzformáció oktatási szektorra gyakorolt
hatásából mutattunk be egy komplex részletet. Bár holisztikus megközelítésre
törekedtünk, teljes képet mégsem rajzolhatunk, hiszen a vizsgált folyamatok olyan
átfogóan érintik az oktatás rendszer-, szervezeti és egyéni szintjeit, hogy azokra
egy feltáró alapkutatás keretében csak kezdeti válaszokat adhatunk. Ezek a kezdeti
válaszok viszont jól felhasználatók a terület további vizsgálatához. Kutatásunkban
az egyéni, szervezeti, technológiai, pedagógiai és környezeti tényezők kölcsönhatását
tártuk fel. Az iteratív, többlépcsős kutatási stratégiának köszönhetően az egyes
részkutatások eredményei egymásra épültek, így, ha egy metaforával szeretnénk
élni, akkor a kirakós több darabját is sikerült a helyére illesztenünk. A kutatási
eredmények alapján nemcsak azokat az elemeket látjuk, amelyeknek megtaláltuk a
helyét, hanem a hiányzó darabkákat is. Hanelt és munkatársai (2021) modelljükben
egy átfogó szempontrendszert kínálnak a digitális transzformáció kutatásának
perspektívájából a jelenségek értelmezéséhez. Az eredményeink megvitatása során
ezt a keretrendszert használjuk fel, hogy keretet adjunk a konklúziók beépítéséhez
atudomänyos diskurzusba. A modell egyszerü logikäba rendezi a hatäsmechaniz¬
musokat: előfeltételek és kontextus, folyamatok, eredmények.