Oldal 160 [160]
158 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ..,
nosíthatók ebben a dinamikában és az is jól látszik, hogy az alrendszerek között is
jelentős eltérések mutatkoznak. A gyakorlatban kevésbé valósul meg a két alrend¬
szer közötti kommunikáció, a visszajelzések nyomán kevésbé változik a gyakorlat.
Előremutató lehetőségek rejlenek a digitális oktatási stratégiákban, de ezek nem
kerülnek teljes mértékben kiaknázására, elsősorban a tanulási környezet tágabb
értelmezésére, az informális tanulás lehetőségeire és a külső szereplők bevonása
kapcsán mutathatók ki további lehetőségek, míg például a személyre szabottság
és az együttműködés támogatása jól megvalósul. A modern pedagógiai kultúra
fejlesztését a digitális eszközök segítségével elsősorban külső tényezők korlátozzák
(időhiány, pénzügyi erőforrások hiánya, infrastrukturális hiányosságok), amelyek¬
ben szintén érzékelhető az alrendszerszintű és regionális diszparitäs.
A digitális transzformáció kihívásaihoz való alkalmazkodás vonatkozásában a
képesség-formálás és -felhasználás dinamikájának összehangolására lenne szük¬
ség, amelyre elsősorban a képesség kormányzás (skills governance) oldaláról lenne
szükség átgondolt, stratégiai fejlesztésre. Ehhez nagy mértékben hozzájárulhat a
képesség-ökoszisztéma megközelítésből fakadó rendszerszemlélet. Az eredmé¬
nyeink alapján megfogalmazható javaslatokat a diszkusszió keretében fejtjük ki.
A következőkben rátérünk az egyéni és szervezeti alkalmazkodás sajátosságaiból
levonható konklúziók összefoglalására.
4.3. KONKLÚZIÓK AZ EGYÉNEK ÉS SZERVEZETEK DIGITÁLIS
TRANSZFORMÁCIÓHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSÁRA VONATKOZÓAN
Míg az első kutatási kérdésünk elsősorban a makro-perspektívára fókuszált, addig
a második kutatási kérdés keretében a mikrofolyamatokra helyeztük a hangsúlyt.
A kutatási stratégiából kiindulva folyamatos iterációban valósult meg a kutatási
eredmények feldolgozása. Nem hagyhattuk figyelmen kívül a pandémia hatását,
így először azt vizsgáltuk meg, hogy közvetlenül a digitális munkarendre való
átállás során milyen megoldásokat követtek a pedagógusok. Az elemzésünk
alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a pedagógusok többsége alapve¬
tően nem változtatott korábban jól bevált megoldásain. A jelenléti oktatás során
alkalmazott megoldásokat, megközelítéseket próbálták átültetni az online okta¬
tás gyakorlatába. Azok, akik mégis változtattak a gyakorlatukon, elsősorban az
aszinkron megoldások felé fordultak és támogató magatartást vettek fel. Ebben
a kategóriában lévő pedagógusok esetén mutatkozott a legalacsonyabb tanári
digitális kompetencia, illetve az ide tartozó pedagógusok számoltak be a legrosz¬
szabb iskolai és családi előfeltételekről. A legkevesebben a szinkron-támogató
stratégiát követték, ám mégis ezen a területen mutatkozott a legnagyobb siker a
felsős diákok bevonásában. A szinkronirányító stratégia pedig az alsós diákok