(M=57,75)
Tanuläs keretei aszinkron (M=45,75) aszinkron (M=48,39)
Ertekeles jellege formativ (M=38,92) szummativ (M=52,64)
Értékelés mennyisége több (M-54,91) több (M-60,53)
Pedagógus szerepe támogató (M-52,33) támogató (M-55,16)
Az adatok alapján jól látható, hogy az intézmény a legtöbb esetben hasonló min¬
tázatot követett, mint a teljes mintában szereplő intézmények összessége. Két
ponton tértek el a vizsgált intézményben ettől. A tanulás struktúráját tekintve az
intézményben inkább megmaradtak a 45 perces tanórák által diktált keretekben,
valamint az értékelési gyakorlatukban a pedagógusok inkább a formatív értékelésre
helyezték a hangsúlyt. Mindezek mellett, ahogyan a teljes minta esetén is az lát¬
ható, hogy az intézmény elsősorban az aszinkron tanulási-tanítási megoldásokat
részesítette előnyben és ez egy támogató pedagógusi szereppel (a korábbi gyakor¬
lattól eltérően nagyobb mértékű támogatással) párosult. A pedagógusok bevallása
szerint a digitális munkarendben a tanulás minősége felszínesebb volt, ugyanakkor
a pedagógusok érzékelése szerint a diákok kevesebb időt is fordítottak a tanulásra,
mint korábban. Természetesen ezek a stratégiák csakis úgy értelmezhetők, mint
egy hirtelen, azonnali reakció lenyomatai, hiszen a pedagógusoknak nem állt
rendelkezésükre elég idő, hogy felkészüljenek erre a helyzetre.
A 2022-es felmérésünkben már egy érettebb megközelítést érhetünk tetten.
A kérdőívben olyan, a digitális technológiák integrációjára fókuszáló stratégiákra
kérdeztünk rá, amelynek keretében három megközelítést különíthetünk el. Az
első a digitális lehetőségeknek köszönhetően a tanulás informális lehetőségei
nek kibővítésére épít, míg egy másik megoldás a változatos egyéni és csoportos
munkaformák beemelésére. Az előbbiben az intézmény (M — 4,00) jelentősen
elmarad a teljes minta átlagától (M — 4,5), míg a második esetében (M = 4,17) a
teljes minta átlaga (M — 4.11) körül teljesít. A harmadik stratégia, amely a tanulás
egyszerűbb, információközvetítésre szűkítő megközelítésére épít, az intézmény
esetében a domináns megközelítés volt (M — 4,81), hasonlóan egyébként a teljes
mintához (M = 4,87). Ebböl arra következtethetünk, hogy a digitälis munka¬
rend óta eltelt két évben az intézmény kevésbé tudta/akarta kiaknázni a digitális
oktatásban rejlő lehetőségeket és a kifejezetten a digitális oktatás hozzáadott
értékét megtestesítő pedagógiai megközelítésekben kevésbé fejlődött, mint a