Page 149 [149]
3. EREDMÉNYEK 147
munkatársak közötti együttműködésre és a konkrét adatok felhasználására a
tanulási-tanítási folyamat tervezésében. Ezeket az állításokat értékelte az intéz¬
mény vezetője a legmagasabbra. A megjelölt dimenziók több tanulószervezeti
dimenzióra is reflektálnak (szervezet összekötése, együttműködés és csoportos
tanulás), így jól látható, hogy a digitálisan kompetens iskola fejlesztése szervesen
összekapcsolódik a tanulószervezeti jellemzőkkel. A másik oldalról viszont az is¬
kola gyengeségei között sorolhatjuk fel, hogy a digitális oktatás nem képezi szerves
részét az iskola tanulás-tanítással kapcsolatos jövőképének és stratégiájának. Ezt
alátámasztandó, az intézménynek fejlődnie szükséges a digitális átállás stratégiai
támogatásában, a megfelelő menedzsment eszközök alkalmazásában. Itt megjelenik
a tanulószervezeti viselkedés egyik gyengesége, a munkatársak felhatalmazásának
hiánya, amely az iskola szervezeti sajátosságait figyelembe véve támogathatja az
alulról jövő kezdeményezések megvalósítását. Ennek gyengeségeit támasztja alá
a 2022-es felmérésben a pedagógusok által jelzett, egyéni innovatív munkahelyi
viselkedés és a szervezeti innovációs kapacitás alacsonyra értékelt (M — 2,11 és
M - 2,35 az 5 fokozatú skálán) dimenziói a teljes minta átlagához képest is (M
= 2,26 &sM = 2,42). Toväbbä az intézménynek érdemes lenne átgondolnia a saját
fejlesztesü vagy nyiltan hozzäferhetö digitälis tartalmak felhasznäläsät a digitälis
oktatäs tämogatäsäban.
A digitális oktatás előfeltételeiként értelmezhető egyéni és szervezeti kompe¬
tenciák áttekintése után rátérünk arra, hogy milyen digitális pedagógiai megol¬
dásokat alkalmaztak a pedagógusok a digitális munkarend során, illetve milyen
tanítási stratégiákat követtek a későbbi években és ezekkel összefüggésben hogyan
jellemezhető a technológia használati szándékuk.
3.3.4.2. A digitális oktatás megvalósítási stratégiái
Az adatbázis segítségével azonosíthatjuk azokat a tényezőket, amelyek leírják, hogy
hogyan reagáltak a digitális munkarendre az intézmény pedagógusai, valamint
részletesebben is megvizsgálhatjuk, kifejezetten a digitális megoldások használatát
befolyásoló, támogató és gátló tényezőket.
Először, egyfajta keretként, azt mutatjuk be, hogy az intézmény hogyan reagált a
digitális munkarend bevezetésére. A kérdőívben több dimenzió mentén jelölhették
meg egy 100 pontos skálán a kitöltők, hogy a korábbi gyakorlathoz képest hogyan
változott az intézmény mindennapi működése a digitális munkarend során. Ha
50 alatti értéket adott a kitöltő, akkor a skála bal oldalán lévő megoldáshoz volt
közelebb, amit alkalmaztak, ha 50 pont felett, akkor a jobb oldali végponthoz
közelített a gyakorlat. Ennek fényében, összehasonlítva a teljes minta átlagával,
az intézményre az alábbi profil jellemző (10. táblázat).