OCR
3. EREDMÉNYEK 145 nálása és az iskolán kívüli tanulási környezet felhasználása (amely visszaköszön a digitális oktatás területén is). 3.3.4. Eredmények — a digitális oktatás jellemzői A pedagógiai és az esélyteremtési gyakorlat elemzése után bemutatjuk a pedagógusok és az iskola digitális kompetenciáit, digitális oktatási gyakorlatát. 3.3.4.1. A digitális oktatás előfeltételei (egyéni és szervezeti kompetenciák) A 2020-ban váratlan hirtelenséggel bevezetett veszélyhelyzeti távolléti oktatás (digitális munkarend) jelentős kihívásokat jelentett az oktatási rendszer számára, hiszen gyakorlatilag egy hétvége alatt kellett megteremteniük és megvalósítaniuk a digitális oktatás feltételrendszerét. Nehéz megítélni az alkalmazott megoldások eredményességét, hiszen ez nem egy jól átgondolt stratégia eredménye, hanem egy hirtelen reakció volt. Mindenesetre az adataink alapján képet kaphatunk arról, hogyan reagáltak az intézmények erre a kihívásra. Megkérdeztük a pedagógusokat, hogy véleményük szerint ebben az időszakban a diákok hány százalékát sikerült eredményesen bevonniuk a tanulási-tanítási folyamatokba. A teljes minta átlaga az alsós tanulók esetén 79,26%, míg a felsős diákok eseten 74,43%. A vizsgält intézmény ennél kis mértékben jobban teljesített, a kitöltők bevallása szerint az alsós diákok 80,4396-át, míg a felsős diákok 75,7096-át sikerült bevonniuk a tanulási-tanítási folyamatokba. A továbbiakban a digitális oktatás jellemzői mentén mutatjuk be az intézményt, amely mind értelmezhető olyan tényezőként, ami hozzájárult a diákok bevonásához (vagy éppen annak sikertelenségéhez). A 2020-as mérés során a pedagógusok digitális kompetenciáit leíró DigCompEdu (Redecker, 2017) keretrendszert használtuk, amelynek állításait 5 fokozatú skálán kellett a pedagógusoknak értékelnie. Az adatok alapján megállapítható, hogy az intézmény összességében a teljes minta átlaga felett teljesített a különböző területeken, kivéve az önfejlesztés, szakmai elköteleződés területét, ahol az átlag alatti eredményt ért el. Bár a kapcsolódó tanulószervezeti dimenzió (folyamatos tanulás) az intézmény egyik fejlődő területe és erőssége, ez valószínű inkább az általános tanulási folyamatokra vonatkozik és kevésbé a digitális oktatással öszszefüggő tanulásra, ahogyan az a DigCompEdu alapján árnyalható. Jól látható az is, hogy a leggyengébb terület a diákok digitális kompetenciafejlesztésének támogatása, tehát a digitális pedagógiai kompetenciák gyakorlatban való átültetése egy fontos fejlesztendő területe az intézménynek. Ezt a képet árnyalja tovább a 2022-es felmérés is.