Page 147 [147]
3. EREDMÉNYEK 145
nálása és az iskolán kívüli tanulási környezet felhasználása (amely visszaköszön
a digitális oktatás területén is).
3.3.4. Eredmények — a digitális oktatás jellemzői
A pedagógiai és az esélyteremtési gyakorlat elemzése után bemutatjuk a pedagó¬
gusok és az iskola digitális kompetenciáit, digitális oktatási gyakorlatát.
3.3.4.1. A digitális oktatás előfeltételei (egyéni és szervezeti kompetenciák)
A 2020-ban váratlan hirtelenséggel bevezetett veszélyhelyzeti távolléti oktatás
(digitális munkarend) jelentős kihívásokat jelentett az oktatási rendszer számára,
hiszen gyakorlatilag egy hétvége alatt kellett megteremteniük és megvalósítaniuk
a digitális oktatás feltételrendszerét. Nehéz megítélni az alkalmazott megoldások
eredményességét, hiszen ez nem egy jól átgondolt stratégia eredménye, hanem egy
hirtelen reakció volt. Mindenesetre az adataink alapján képet kaphatunk arról,
hogyan reagáltak az intézmények erre a kihívásra. Megkérdeztük a pedagógusokat,
hogy véleményük szerint ebben az időszakban a diákok hány százalékát sikerült
eredményesen bevonniuk a tanulási-tanítási folyamatokba. A teljes minta átlaga
az alsós tanulók esetén 79,26%, míg a felsős diákok eseten 74,43%. A vizsgält
intézmény ennél kis mértékben jobban teljesített, a kitöltők bevallása szerint az
alsós diákok 80,4396-át, míg a felsős diákok 75,7096-át sikerült bevonniuk a tanu¬
lási-tanítási folyamatokba. A továbbiakban a digitális oktatás jellemzői mentén
mutatjuk be az intézményt, amely mind értelmezhető olyan tényezőként, ami
hozzájárult a diákok bevonásához (vagy éppen annak sikertelenségéhez).
A 2020-as mérés során a pedagógusok digitális kompetenciáit leíró DigCom¬
pEdu (Redecker, 2017) keretrendszert használtuk, amelynek állításait 5 fokozatú
skálán kellett a pedagógusoknak értékelnie. Az adatok alapján megállapítható,
hogy az intézmény összességében a teljes minta átlaga felett teljesített a különböző
területeken, kivéve az önfejlesztés, szakmai elköteleződés területét, ahol az átlag
alatti eredményt ért el. Bár a kapcsolódó tanulószervezeti dimenzió (folyamatos
tanulás) az intézmény egyik fejlődő területe és erőssége, ez valószínű inkább az
általános tanulási folyamatokra vonatkozik és kevésbé a digitális oktatással ösz¬
szefüggő tanulásra, ahogyan az a DigCompEdu alapján árnyalható. Jól látható
az is, hogy a leggyengébb terület a diákok digitális kompetenciafejlesztésének
támogatása, tehát a digitális pedagógiai kompetenciák gyakorlatban való átültetése
egy fontos fejlesztendő területe az intézménynek. Ezt a képet árnyalja tovább a
2022-es felmérés is.