3.3.3.1. Tanulószervezeti viselkedés
Az intézményben dolgozó pedagógusok alapvetően magasra értékelték a ta¬
nulószervezeti dimenziókat. Az első mérésnél öt dimenzió is 5-nél magasabb
átlagot kapott, a későbbi mérésekben azonban már az összes dimenzió átlaga 5
felett volt. A két gyengébb terület a szervezeti tanulás működtetése (rendszerek
a tanulás megragadására és megosztására), illetve a munkatársak felhatalmazása
volt. Az intézmény alapvetően magasabb átlagértékeket ért el, mint a teljes minta.
A 2020-as mérésben lehetőség adódott a pedagógusi, vezetői és a mentori válaszok
összehasonlítására (8. ábra).
—e—Pedagégusok 2020 (N= 12) Pedagógusok 2020 - Teljes minta (N — 4028)
aze Vezető 2020 zöme Mentor 2020
Tanulást támogató vezetés, Kíváncsiság és pábeszéd
Együttműködés és csoportos
Szervezet összekötése A
tanulás
Munkatársak felhatalmazása oe
megr agadasara
8. ábra. A tanulószervezeti viselkedés jellemzői a pedagógusok, a vezető és a mentor szempontjából.
(Adatforrás: ETIPE, 2020)
Az összehasonlításból jól látható, hogy a vezető alapvetően magasabbra érté¬
kelte az intézmény tanulószervezeti viselkedését, mint a többi szereplő, kivéve a
szervezet külső kapcsolatainak építése, a munkatársak felhatalmazása, illetve a
szervezeti tanulás megvalósítása területén. Míg a munkatársak felhatalmazása
kapcsán mindhárom szereplő hasonló értéket jelölt, addig a tanulás megragadására
szolgáló rendszerek esetén a mentor alacsonyabbra, a pedagógusok magasabbra
értékelték a szervezet viselkedését. A szervezet összekötése kapcsán a vezető és a
mentorok hasonlóan látják az intézmény helyzetét, a pedagógusok viszont maga¬
sabbra értékelték ezt a dimenziót. Összességében a mentor volt a legkritikusabb
szereplő, az általa adott értékek alapján a kíváncsiság és a párbeszéd támogatása,
illetve a szervezeti tanulás területe a leggyengébb (még a teljes pedagógusi minta
átlagánál is).