Seite 135 [135]
3. EREDMÉNYEK 133
strukturális tényezőkre utalnak) viszonylag egységes szinten állnak rendelkezésre
(vagy éppen hiányoznak) a rendszerben, ezért nagy variabilitást nem jelentenek
a komplex összefüggésrendszer szempontjából. Ez felhívja a figyelmünket ennek
a változónak az árnyaltabb megközelítésére a jövőben.
A modellünk csupán azt jósolja be, hogy milyen gyakran használnak a pedagó¬
gusok digitális eszközöket, de arra nem válaszol, hogy milyen eszközöket és milyen
céllal használnak, ami jelentősen befolyásolhatja az értelmezésünket. Éppen ezért
a negyedik részkérdés keretében erre a kérdésre fókuszáltunk. À DiO1 és DiO2
kutatások kifejezetten digitális megoldások pedagógiai szempontú értékelésére
fókuszált. A második adatfelvétel során már a jelenléti oktatásra való visszatérés
aspektusát helyezhettük előtérbe. A kialakított értékelési rendszerünk alapján a
használhatóság, a minőség és az eredményesség szempontjából értelmeztük az egyes
digitális megoldásokat. Felmértük, hogy ezek a tényezők milyen mértékben hatá¬
rozzák meg, hogy a jelenléti oktatásra való visszatérés során is tervezik-e alkalmazni
a pedagógusok az általuk kiválasztott és értékelt eszközt. Az eredmények alapján
a diákok bevonása és a tanítás eredményessége az, amely leginkább befolyásolja
a használati szándékot, de fontos szerepe van az eszköz használhatóságának is
(felhasználóbarátság, kezelhetőség a pedagógus és a diák szempontjából). Ha a
három tényezőt együttesen vizsgáljuk, akkor három megoldás emelhető ki (bár
egyik esetében sem volt mindhárom érték magas): a Kahoot!, a Hashtag.school
és a Sutori. Részletesen is bemutattuk ezeket az eszközöket és jellemeztük őket
az értékelési szempontjaink mentén. Látható, hogy elsősorban azok az eszközök
kerülnek előtérbe, amelyek komplex megoldásokat tudnak nyújtani. Ennél a három
esetnél további szempontként jelent meg a motiváció, jutalmazás kérdése, illetve
a játékosítás és a történetmesélés elemeinek a szerepe is.
Az eszközökre érdemes a tágabb tanulásipar szempontjából is rátekinteni,
hiszen ezeket olyan vállalkozások fejlesztették, amelyek részesei az ökosziszté¬
mának. Az eszközök fejlődése és elterjedése rámutat arra, hogy milyen fontos a
tágabb tanulásipar és az oktatás szereplőinek együttműködése a hatékony eszközök
tervezésében. Lovábbi kutatások keretében érdemes lenne ezt a viszonyrendszert
vizsgálni, előtérbe helyezve ezeket a vállalkozásokat, történetüket, működésüket,
tanulási folyamataikat. Kutatásunk szempontjából azonosíthatjuk a digitális
transzformáció kihívásai keretében a használható digitális megoldások számának
intenzív növekedését, amely keretében fontossá válnak a szakmai ajánlások, szakmai
szempontok mentén történő akkreditációs rendszerek kialakítása.
Annak érdekében, hogy képet kapjunk arról, hogy milyen céllal használják
az egyes eszközöket a pedagógusok, végül a fő adatgyűjtésünkhöz fordulha¬
tunk. A kérdőívben szövegesen megadott eszközöket kódolva, majd kategorizálva
megvizsgáltuk, hogy a PIC-RAT modellben hol helyezik el az egyes eszközök
használatát a pedagógusok. A többség a passzív-helyettesítő, illetve a passzív-át¬