Seite 134 [134]
132 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ..,
A barmadik részkérdés keretében a fő adatfelvételünkre építve vizsgáltuk az
egyéni és szervezeti befolyásoló tényezőket. Az UTAUT modell kritikájára ala¬
pozva bővítettük (egyéni és szervezeti tényezőkkel), és mélyítettük a modell értel¬
mezését. A szervezeti tényezők között szerepeltettük a versengő értékek modell
helyett a Hofstede-féle szervezeti kultúra modellt, míg a digitális kompetenciák
tekintetében a TPACK21 skálát használtuk. Az UTAUT modell tapasztalataihoz
illeszkedően, illetve az innovatív viselkedésmintázatok beemelése érdekében a
technológia készenlét index indikátorait is felhasználtuk. Továbbra is alkalmaztuk
a tanulószervezeti viselkedés mutatóját. Ezeket építettük beaz UTAUT modell
alaplogikäjäba. A modellünk a hasznälati gyakorisäg varianciäjänak 10,9%-ät
magyaräzza (mig a hasznälati szändek varianciäjänak 56,1%-ät).
Elözetes elväräsainknak megfelelöen ärnyaltabb képet kaptunk a szervezeti
kultúra kapcsán. A tanulószervezeti viselkedést elsősorban a bizonytalanságkerü¬
lés, a kollektivista értékek, illetve a hosszú távú orientáció határozta meg. Ebben
a logikában megjelenik az innovatív gondolkodás (bizonytalanságkerülés), a klán
kultúrára is jellemző közösségi szellem (kollektivista értékek) és a szervezeti
tanulás mechanizmusai is a hosszú távú gondolkodás logikájában. A digitális pe¬
dagógiai kompetenciákat a technológia készenlét index elemeivel, az innovativitás
és nyitottság (pozitív tengely), illetve a kényelmetlenség és bizonytalanság (negatív
tengely) faktorai nagy mértékben képesek megragadni (6190-át magyarázzák a
TPACK21 skäla varianciäjänak a modellben). Mind a tanulószervezeti viselkedés,
mind a digitális pedagógiai kompetencia bejósolja az UTAUT modellben meg¬
jelenő prediktorokat. A legnagyobb mértékben a várható szükséges erőfeszítést,
legkisebb mértékben a társas hatásokat.
Kiemelhető még a szervezeti kultúra tényezőinek indirekt hatásai is, amelyek
több útvonalon is hatnak. Érdemes külön megvizsgálni a hatalmi távolság szerepét,
amely a tanulószervezeti viselkedésen keresztül, illetve a várható teljesítmény és a
várható szükséges erőfeszítésen keresztül pozitív hatást fejt ki, míga TPACK21
skálán keresztül (ugyanúgy a várható teljesítményen, várható szükséges erőfeszí¬
tésen, valamint a szándékon keresztül) negatív hatást fejt ki a használati gyakori¬
ságra. A hatalmi távolság komplex hatásának értelmezéséhez a vezetői szerepeket
is figyelembe kell vennünk az intézményben, így ez megerősíti, hogy ez a modell
jól alkalmazható az egyéni és szervezeti tényezők kölcsönhatásának vizsgálatára.
A modellben kis hatású tényezővé redukálódott a társas hatások eleme, amely
feltehetőleg annak köszönhető, hogy a változó által leírt viszonyrendszerek redun¬
dánsak, hiszen ugyanúgy megjelennek a szervezeti kultúra és a tanulószervezeti
viselkedés aspektusában. További kiemelhető kérdés a támogató tényezők szerepe,
amelyet alapvetően erősen befolyásolnak a tanulószervezeti jellemzők és a digitális
kompetencia mértéke, viszont nem volt szignifikáns a direkt hatása a használati
gyakoriságra. Gondolhatunk arra, hogy a támogató tényezők (amelyek főleg infra¬