Page 129 [129]
3. EREDMÉNYEK 127
3.2.4.2. Az eszközök pedagógiai célok mentén történő elemzése
A DiO2 adatbázis keretében az eszközök pedagógusok általi értékelését vettük
figyelembe az általuk gyakran használt eszközök tekintetében. A DigiOTKA
kutatás keretében egy sokkal nyitottabb megközelítést alkalmaztunk. A kérdő¬
ívben a kitöltők szabad szöveges mezőben adhattak meg egy általuk választott
digitális megoldást és a továbbiakban erre vonatkozóan kellett kérdéseket meg¬
válaszolni. A szöveges adatokat két értékelő segítségével kódoltuk, amely össze¬
sen 1357 érvényes adatot eredményezett. A leggyakrabban megjelölt eszközök
között szerepelt a Google Classroom (N = 293), a Microsoft Teams (N = 137),
a Redmenta (N = 97), a LearningApps (N = 85), a Wordwall és az e-Kréta (N =
82-82). Az adatbázis segítségével megvizsgáltuk, hogy az egyes eszközök hogyan
hatnak a pedagógiai munkára és a diákok hogyan kerülnek kapcsolatba az adott
megoldással. Ehhez a PIC-RAT modellt használtuk. A megjelölt eszköz kapcsán
a pedagógusnak meg kellett ítélnie, hogy az adott eszköz használata hogyan hat a
pedagógiai gyakorlatára (helyettesít, felerősít, átalakít), illetvehogyan használják
a diákok az adott eszközt (passzív, interaktív, kreatív). Megvizsgáltuk, hogy az
egyes eszközökre, átlagosan milyen szinteket jelöltek be a pedagógusok a lega¬
lább 10 értékelést kapott eszközöknél. A pedagógiai munka átalakítása kapcsán
a legnagyobb értékeket a Facebook (M = 2,14), Zoom (M = 2,11) és a Google
közös dokumentumszerkesztes (M — 2,08) kapta. Az értékekből látható, hogy
a pedagógusok véleménye szerint ezek az eszközök alapvetően átalakították a
korábbi pedagógiai gyakorlatot. Az eszközök között elsősorban kommunikációs
eszközöket látunk, amelyek új csatornákat jelentettek a tanulási-tanítási folyamat
megvalósítása során. Tulajdonképpen ilyen újfajta csatornának tekinthető a Google
közös dokumentumszetrkesztési lehetőségei is, hiszen egyszerre, az online térben,
több ember is hozzáférhet és módosíthat egy adott dokumentumot. A diákok
viszonyulása az adott eszközhöz inkább a passzív szerepek felé mutat. A legma¬
gasabb átlaggal rendelkező eszközök a PPT (M = 2,09), a Redmenta (M = 1,59)
és a Youtube (M = 1,58) voltak, amelyek a passzív és az interaktív felhasználás
között mozognak. Míg a PPT esetén elképzelhető a közös szerkesztés, az inter¬
aktív prezentáció, addig a Youtube elsősorban az ott elérhető tananyagok kap¬
csán, a tudásközvetítés keretében jelent meg. Természetesen mindegyik eszközt
lehet bármilyen céllal használni, de a pedagógusok által jelzett gyakorlat inkább
a pedagógiai gyakorlat helyettesítését vagy kis mértékben átalakítását, illetve a
diákok inkább passzív vagy kis mértékben interaktív bevonását jelenítette meg.
A következőkben együttesen vizsgäljuk a PIC-RAT modell elemeit, ám ehhez
első körben, a könnyebb kezelhetőség érdekében csoportosítottuk az eszközöket
funkcióik alapján két bíráló véleménye alapján. Az alábbi kategóriákat alakítottuk ki: