Page 123 [123]
3. EREDMÉNYEK 121
3.2.4. A pedagógiailag tudatos digitális eszközbasználat jellemzői
A kutatásunk utolsó fázisában arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan milyen
eszközöket használnak a pedagógusok, milyen célra és hogyan értékelik ezeket az
eszközöket különböző pedagógiai szempontok mentén. Előzményként említhetjük
a DiO1 (Digitális Oktatás 1) kutatást, amelyet elsősorban társadalmi felelősség¬
vállalási fókusszal, a szakmai közösség támogatása érdekében valósítottunk meg,
rögtön a digitális átállás kezdetén. A célunk az volt, hogy különböző eszközöket
közösségi értékelés keretében elemeztessünk a pedagógusokkal, ami aztán egy
rögtön elérhető adatbázis alapján elérhető a közönség számára. Ezek alapján pedig
informált döntést lehet hozni bizonyos eszközök kipróbálásáról. Az eredményeket
egy tanulmányban összegeztük (Czirfusz és mtsai., 2020).
A DIO1 kutatás eredményei alapján láthattuk, hogy a kitöltők a leggyakrab¬
ban az E-Kréta, Facebook és az e-mail lehetőségeivel éltek a digitális munkarend
során. Leghatékonyabb eszközöknek azonban a Google Classroom-ot, a Youtube
videókat és a Redmentát tartották, míg az E-Kréta az utolsó helyre került (ekkor
még nem került bevezetésre a Digitális Kollaborációs Tér). Az eredmények alap¬
ján láthattunk néhány különbséget a fenntartók és a településtípus tekintetében.
A diákok elérésének tekintetében hasznosabbnak bizonyultak azok az eszközök,
amelyek átlátható, rendszerezett keretet tudtak biztosítani a tanulási-tanítási
folyamatnak (tanulásmenedzsment rendszerek, pl. Google Classroom), mint
azok, amelyek a passzív tudásátadás céljával jelentek meg (pl. Youtube videók)
(Czirfusz és mtsai., 2020).
Az eredményeket felhasználva továbbgondoltuk a kérdőívet és az értékelési
rendszert, illetve a kutatás fő fókuszát is. A 2021-ben megismételt adatfelvétel
során már arra voltunk kíváncsiak (egy év távlatából), hogy a jelenléti oktatásra
való visszatérés során milyen valószínűséggel fog a kitöltő bizonyos eszközöket
használni. Természetesen a kérdőívben megmaradt a közösségi értékelési aspek¬
tus, de ezúttal ahelyett, hogy minden eszközt értékeltettünk volna a részletesebb
skálán, csak egy, véletlenszerűen kiválasztott eszközt kellett értékelnie a kitöltő¬
nek. A kérdőív elején minden felsorolt eszköznél bejelölte a kitöltő, hogy milyen
gyakran használja az adott eszközt, majd a kérdőívet úgy programoztuk, hogy
a leggyakrabban használt eszközök közül véletlenszerűen válasszon ki egyet a
kitöltő számára értékelésre. Ezzel biztosítottuk, hogy olyan eszközt értékelhessen
a pedagógus, amelyet jól ismer (vagy legalábbis gyakran használ). Az értékelési
szempontokat a LearnPlatform (2022) keretrendszere alapján dolgoztuk ki és az
alábbi dimenziókat tartalmazta:
1. A felület használatának egyszerűsége a pedagógus szempontjából.
2. A felülethasználatnak egyszerűsége a diák szempontjából.
3. Előzetes szakmai tudás igénye.