Seite 121 [121]
3. EREDMÉNYEK II9
Az útelemzés eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy a Hofstede-féle kultu¬
rális modell árnyaltabban jelzi előre a tanulószervezeti viselkedést. Míg a ver¬
sengő értékek modell csak a klán kultúra útját jelezte szignifikánsnak, addig
a Hofstede-féle modellben láthatjuk a hosszú távú orientáció (8 — 0,191""), a
bizonytalansägkerüles (ß = 0,189**) &s a kollektivizmus (ß = 0,145*) hatäsät.
A kollektivizmus értékei között megtalálhatjuk azokat az elemeket, amelyeket a
klán modell is kiemel, ez a dimenzió kapcsolódhat elsősorban a tanulószervezet
csoportos szintjéhez, az együttműködés kultúrájához. A bizonytalanságkerülés
elemei között találjuk meg azokat a szervezeti rutinokat, szabályrendszereket,
amelyek a tanulószervezet szervezeti tanulási folyamatainak a működtetéséhez
kapcsolódhatnak. Végül pedig a hosszú távú orientáció jól kifejezi a tanulószer¬
vezet tervezéssel, jövőképpel kapcsolatos stratégiai megközelítéseit. A szervezeti
kultúra elemek a tanulószervezeti viselkedés varianciäjäböl 14,1%-ot magyaräz¬
nak. Az egyéni láb keretében a IPACK21 skálát a technológia készenlét pozitív
(innovativitás, optimizmus) és negatív (diszkomfort, bizonytalanság) elemeivel
jósoltuk be. A pozitívelem jelentős mértékben befolyásolja a TPACK21 értékét
(B = 0,751**), mig a negatív elem értelemszerűen fordított, bár kisebb, összefüg¬
gést mutat a digitális pedagógiai kompetenciával (B — -0,132"). A két tényező a
TPACK2I1 változó varianciájának jelentős hányadát, 61,496-át magyarázza. Mind
a szervezeti, mind az egyéni láb szignifikáns prediktornak bizonyult a használati
szándékot meghatározó tényezők bejóslásában. A tanulószervezet kisebb, de szig¬
nifikáns mértékben befolyásolja a várható teljesítményt (8 — 0,226""), a várható
szükséges erőfeszítést (8 — 0,1067), a társas hatásokat (B — 0,154"") és az elősegítő
tényezőket (8 — 0,279""). A TPACK21 skála jelentősebb hatást fejt ki a felsorolt
elemekre. Legnagyobb mértékben a várható szükséges erőfeszítést (B — 0,849"")
és az elősegítő feltételeket (8 — 0,706"") befolyásolja, de jelentős a hatása a várható
teljesítményre (B — 0,633") is, viszont a tärsas hatäsra, a tanulöszervezeti viselke¬
déshez hasonlóan csak szerényebb hatást gyakorol (8 = 0,173**). A két vältozé
az UTAUT elemeinek varianciáját jelentős mértékben magyarázzák. A várható
teljesítmény esetén ez 46,8%, a varhaté sziikséges erdfeszitésnél 74,2%, a tarsas
hatásnál csupán 5,796, míg az elősegítő feltételek eseten 59,9%. Az eredeti UTAUT
modell felosztása alapján a várható teljesítmény (8 — 0,280""), várható szükséges
erőfeszítés (B — 0,527**) és a tarsas hatasok (8 = 0,096**) segítségével jósoltuk be
a használati szándékot. Ez a három változó a használati szándék varianciájának
56,1%-at magyarázza. A tényleges használatot, vagyis jelen esetben a használati
gyakoriságot pedig a használati szándék (B — 0,329"") és az elősegítő tényezők
jósolják be, ez utóbbi út azonban nem bizonyult szignifikánsnak. A modellünk a
használati gyakoriság varianciájából 10,9%-ot magyaräz.
A modellben 19 szignifikáns indirekt hatásútvonalat azonosítottunk, ezekből
most csak a jelentősebbeket mutatjuk be, Az eredeti UTAUT modell logikájából