Page 117 [117]
3. EREDMÉNYEK II5
felhasználtuk a kutatásunk keretében készített fő adatfelvétel tervezése során,
amely már általános szempontból fókuszált a digitális transzformáció kihívásai¬
nak kezelésére, a technológia integráció pedagógiai kérdéseire. A következőkben
ennek a bemutatására törekszünk.
3.2.3. A digitális megoldások elfogadását és használatát befolyásoló egyéni
és szervezeti tényezők
A DigiOTKA adatfelvétel két évvel (és több digitális munkarendi szakasz után)
később vizsgálta a köznevelési intézmények alkalmazkodását a digitális transzfor¬
máció kihívásaihoz. Ezúttal már nem a pandémia okozta sokk hirtelen válaszait és
reakcióit mértük fel, hanem az elmúlt időszak tapasztalatait beépítő, megfontolt
stratégiai és pedagógiai elképzeléseket. A kutatás iteratív jellegéből fakadóan
felhasználtuk a korábbi kutatási eredmények tapasztalatait a kutatási modellünk
megtervezéséhez.
A modellünk középpontjába a technológiaelfogadás és -használat egységesített
modelljét (UTAUT) helyeztük. Azért nem a 2-es verziót választottuk, mert az ott
megjelenő, fogyasztó orientációjú kérdések (ár-érték arány, szokás stb.) kevésbé
voltak relevánsak számunkra, így a letisztultabb, első modellt használtuk, ami
a várható teljesítmény, várható szükséges erőfeszítés, társas hatások és elősegítő
tényezők mentén jósolják be a használati szándékot, ami befolyásolja a tényleges
használatot. A tényleges használatot modellünkben egy olyan változóval fejeztük
ki, ami arra vonatkozott, hogy a pedagógusok milyen gyakran használnak egy
adott digitális megoldást. Az UTAUT modell kritikáira alapozva (Bagozzi, 2007)
egyrészt elméleti alapon próbáltuk bővíteni a modellt, másrészt az alapmodell
mélyítésére is törekedtünk. Az egyes tételeket az oktatás világára szabva fogalmaz¬
tuk át, hogy közelebb érezzék magukhoz az állításokat a kitöltők (pl. , A digitális
technológiák használata javítja a tanítás és a tanulás minőségét."). A bővítés kapcsán
a szervezeti és egyéni tényezőket emeltük be a korábban bemutatott kutatási
eredményeink alapján. A bemutatott előképből felhasználtuk a tanulószervezeti
viselkedésre vonatkozó összefüggéseket, de a szervezeti kultúra esetében egy olyan
modellt választottunk, amely kevésbé a szervezeti működés jellemzőire, hanem
inkább az értékekre, hiedelmekre fókuszál. Egy jól bevett, validált modell Hofstede
kulturális értékek modellje, amely a hatalmi távolságot, a bizonytalanságkerülést,
a kollektivizmus/individualizmus mértékét, a maszkulin/feminin értékeket,
valamint a hosszú távú orientációt méri fel (Hofstede és mtsai., 2010). A model
lünk szervezeti lába a szervezeti kultúra hatását a tanulószervezeti viselkedésen
keresztül értelmezi a használati szándékot befolyásoló tényezők előfeltételeként.
Az egyéni láb keretében a pedagógusok digitális kompetenciájára fókuszáltunk,