hogy az ötletek megosztására és a közös gondolkodás támogatására mindkét al¬
rendszer szereplő kompetens módon képesek használni a digitális megoldásokat
saját területükön. A köznevelési rendszer szereplői legalacsonyabbra a kritikai
gondolkodás fejlesztését értékelték, míg a felsőoktatási szereplők a csoportmunka
támogatásában érezték magukat bizonytalanabbnak. A két alrendszer között
(a felsőoktatás javára) elsősorban a diákok saját tanulásának megszervezésének
támogatása területén mutatható ki szignifikáns különbség.
Ha a regionális aspektust is beemeljük a képletbe, akkor az alrendszerek
között kevésbé mutathatók ki különbségek, viszont a régiók, illetve az alrendszer
és a régiók interakciójának van szignifikáns hatása a kompetencia fejlettségében.
Az egyes régiók vonatkozásában különböző mintázatokat azonosítottunk, amely
arra enged következtetni, hogy fellelhető egyfajta regionalitás a 21. századi kom¬
petenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésének képességében.
A második részkérdés keretében arra kerestük a választ, hogy az érintettek
hogyan látják ezt a dinamikát. A képesség-ökoszisztéma logikájában szoros
kapcsolat feltételezhető a képességfelhasználás és a képességformálás színterei
között. A köznevelési és a felsőoktatási szereplők egyaránt fontosnak gondolják,
hogy legyen visszajelzés, kommunikáció a két alrendszer között a pedagóguskép¬
zés területén. Mindkét alrendszer esetén a Közép-Dunántúli régióban tartják a
legfontosabbnak a kérdést. Legkevésbé fontos a köznevelés esetén az Észak-AL
földi, míg a felsőoktatás esetén a Nyugat-.Dunántúli régióban. Az egyes régiók és
alrendszerek mentén egységesen magasnak mutatkozik a kérdés fontossága, nem
mutathatók ki szignifikáns különbségek.
Bár fontosnak tartják a kérdést a szereplők, a megvalósítás elmarad ettől.
Alacsony mértékben, de mégis a legintenzívebben az Észak-Alföldi régióban
(a kôznevelés esetén) és a Nyugat-Dunäntüli régiéban (a felséoktatäs esetén) valósul
meg ez az együttműködés. A legalacsonyabb értékeket a köznevelési szereplők a
Közép-Dunántúli régió esetében, a felsőoktatási kitöltők pedig a Közép-Magyar¬
országi és Budapest régió esetében adták. Az elemzések jelentős különbségeket
mutattak az alrendszerek és régiók között, így a megvalósulás értelmezésében
erőteljesen érvényesül a regionalitás elve.
Fontos kérdés az is, hogy milyen hatása van ennek az együttműködésnek,
változik-e valami a visszajelzés hatására. Bár kimutathatók itt is regionális és
alrendszerbeli különbségek, alapvetően azt láthatjuk, hogy a köznevelési rendszer
szereplői szinte minimális mértékű változásról számolnak be, míg a felsőoktatási
szereplők esetében jóval gyakoribb, hogy változatnak a gyakorlatukon a közneve¬
lésből származó inputok, tapasztalatok alapján.
Végül pedig arra kérdeztünk rá, hogya I PACK21 kompetencia tekintetében
vajon alulképzettség vagy túlképzettség jellemző-e, A válaszok egyértelműen az
alulképzettséget jelölték meg, elsősorban alrendszerek és régiók szerinti különb¬