Page 98 [98]
96 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ..,
Az elemzés alapján különböző mintázatokat azonosíthatunk a köznevelési és
felsőoktatási kitöltők gyakorlatában. A köznevelésre leginkább a mélytanulásra és
személyre szabott modell és a hagyományos tudásátadás modellje jellemző, míg a
felsőoktatás esetében a tanulói együttműködésre épülő modell és a produktumra
épülő modell dominál. A legkevésbé jellemző modellek tekintetében a köznevelésnél
a tanulói kutatásra épülő modell és a külső szereplőkkel való együttműködésre
épülő modell került hátrébb a sorban, míg a felsőoktatás esetén az informális
tevékenységek bevonására épülő modellre és a mélytanulásra és személyre szabott
modellre helyeződik kevesebb hangsúly. Míg például az együttműködésre épülő
modell alapvetően mindkét alrendszerben magas, a kutatásra épülő modell pedig
alacsony értéket kapott, addig például ellentétes relációk figyelhetők meg a külső
szereplőkkel való együttműködésre épülő modell (köznevelésnél alacsony, felsőok¬
tatásnál magas) és a mélytanulásra és személyre szabott modell (köznevelésnél
magas, felsőoktatásnál alacsony) esetében. A különbségek egy része fakadhat az
oktatói munka alapvető eltéréseiből is, hiszen például egy pedagógusképzés esetén
a képzési folyamat szerves részét képezi a külső gyakorlat, így apedagógusképzők
organikusabb módon találkozhatnak ,külső" szereplőkkel (már amennyiben a
pedagógusképzés szempontjából külsőnek tekintjük a gyakorlóhelyeket), mint
például a köznevelésben tanító pedagógusok esetén. A másik oldalról viszont a
köznevelésben több, szervezett lehetőség van a külső környezettel való interakcióra
(múzeumlátogatások, színházi programok stb.), amely a felsőoktatásra kevésbé
jellemző.
A digitális oktatási stratégiákat leíró skálákat összehasonlítottuk a két alrend¬
szer vonatkozásában. Mivel a normalitás előfeltétele sérült, ezért a nemparamet¬
rikus Mann-Whitney próbát használtuk. Az eredmények alapján szignifikáns
különbség mutatkozik a két alminta között szinte mindegyik modell esetében,
kivéve a külső szereplőkkel való együttműködésre épülő (p — 0,975) és a tanulási
környezet kiterjesztésére épülő (p — 0,592) modellek esetén. Míg az együttmű¬
ködésre és aproduktumra épülő modellek a felsőoktatási gyakorlatban dominán¬
sak, addig a kutatásra épülő, mélytanulásra és személyre szabott, az informális
tevékenységek bevonására épülő és a hagyományos tudásátadásra épülő modellek
pedig a köznevelési alrendszerben nyernek jobban terepet.
Ha a regionális különbségeket is vizsgáljuk az alrendszerek összehasonlítása
mellett, akkor alapvetően azt láthatjuk, hogy főleg az alrendszer szintű különbségek
dominálnak. Az igazított rangtranszformáció folyamatára épülő kétszempontos
varianciaanalízis eredményei alapján csak az alrendszernek van szignifikáns fő¬
hatása az együttműködésre, a produktumra, a mélytanulásra és személyre szabott
modellek esetén. Az informális tevékenységek bevonására épülő modellnél az
alrendszer mellett a régió főhatása is érvényes, de az interakció nem szignifikáns.
A hagyományos tudásátadásra épülő modell esetén azonban mindhárom tényező