Page 86 [86]
84 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
Érdekes kérdés, hogy beszélhetünk-e regionalitásról a pedagógusok kompetenciája
kapcsán? Logikus felvetés lehet, ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy a nagy peda¬
gógusképző intézmények végzettjei nagyrészt a vonzáskörzetben helyezkednek el,
így elképzelhető, hogy az adott régióban dolgozó tanárok pedagógiai munkájában
tükröződik az alma mater pedagógusképzési gyakorlatának sajátossága. Mivel
adatbázisunkban az intézmények településadatai alapján a kitöltők besorolhatók
földrajzi régiókba, ezért ezt a változót jól tudjuk használni a kérdés megválaszolá¬
sára. A régió változóta NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques)
Les szintű besorolása alapján határoztuk meg (Dunántúl, Közép-Magyarország,
Alföld és Észak). A kérdés vizsgálatára kétszempontos varianciaanalízist hasz¬
náltunk, ahol a függő változó a IPACK21 képességet leíró összevont változó
volt, a független változók pedig az alrendszer és a régió. Mivel a függő változónk
normalitása sérül (Shapiro-Wilk teszt p c 0,001), ezért nemparametrikus próbát
kellett alkalmaznunk, ami azonban nem található meg a jamovi szoftverben. Az
elemzést az R programcsomag AR1ool csomagja (Kay és mtsai., 2021) segítségével
végeztük el. Az elemzés az igazított rangtranszformáció (aligned rank transform)
folyamatára épül és képes a főhatások és az interakciók elemzésére (Feys, 2016).
A modell eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy míg az alrendszernek nincs
szignifikáns főhatása (F(1) — 0,841; p — 0,359), addig regionális különbségek
kimutathatók (F(2) — 3.224; p — 0,040), illetve a régió és az alrendszer interakci¬
ójában is mutatkoznak különbségek (F(2) — 3,207; p = 0,041) a TPACK21 érték
megítélésében. A poszt hoc tesztek (Bonferroni-korrekció) alapján azonban csak
az Alföld és Észak (M = 4,44; SD = 1,08; N = 840), illetve Közép-Magyarország
köznevelesi (M = 4,12; SD = 1,16; N = 290) kitöltöi között mutatott szignifikäns
különbséget (t(1814) = 4.071; p = 0,001). Az Alföld és Észak régióban minimá¬
lis a különbség a köznevelési és a felsőoktatási (M — 4,40; SD = 1,13; N = 80)
kitöltők között. Közép-Magyarországon viszont már nagyobbak a különbség,
itt a felsöoktatäsi szereplök javära (M = 4,46; SD = 1,18; N = 68). Dunäntülon
viszont fordított a helyzet, ott a köznevelési szereplők (M = 4,32; SD = 1,09; N =
506) értékelték magasabbra a TPACK21 kompetenciajukat, mint a felséoktatäsi
szereplök (M = 4,18; SD = 1,26; N = 36).
A TPACK21 kompetencia értékének alakulása mellett a képesség-ökoszisztéma
szempontjából az is fontos kérdés, hogy hogyan ítélik meg a különböző szereplők
ezen képességek rendelkezésre állását, fejlesztési lehetőségét, egyáltalán mennyire
tartják fontosnak ezt a területet. A következő alfejezetben az itt felvetett dimenziók
mentén árnyaljuk tovább a képesség-ökoszisztémáról alkotott képet.